Ti együtt maradnátok valakivel csak azért, mert eldöntöttétek, hogy örökre vele lesztek?

exem mindig is arról álmodott, hogy az első barátnője lesz az utolsó is. én voltam az első barátnője, nekem is ő volt az első barátom. 19 volt, amikor összejöttünk, két évig jártunk. szerintem ez kicsit sok is volt, sokáig húztam az időt a szakításig, már korábban kellett volna, de most már mindegy. úgy vettem észre, sőt még mondta is, hogy megromlott a kapcsolatunk, már kevésbé szeret, stb. a vége felé minden összeveszésünknél mondta, hogy ha nem tetszik valami, keressek mást, szakítsak vele. önbeteljesítő jóslat lett: szakítottam vele.

megismertem egy másik srácot is, akivel nem csaltam meg, csak ő volt az, aki ráébresztett arra, hogy van más pasi is a világon, nem kell ragaszkodnom valakihez, akivel már nem érzem jól magam, nem vagyok már belé szerelmes. nagyon sírt a volt barátom, hogy ne hagyjam el, azt mondta, bármit megtesz. utólag könnyű, a kapcsolatunk alatt nem úgy tűnt, mintha annyira szeretne.

elmondtam neki, hogy megismertem valakit, hátha így könnyebb neki elengedni, de azt mondta, őt ez sem zavarja, inkább legyen valaki rajta kívül az életemben, csak maradjak vele. szakítás után kiderült, hogy meg akarta kérni a kezemet. azelőtt is mondogatta, hogy örökké velem lesz, sosem szakít velem, stb.

szerintem az egész már csak arról szólt, hogy kitalálta, hogy mivel én vagyok neki az első, ezért bármit csinálok, örökké velem marad. rengetegszer elmondta, hogy nyugodtan szakítsak vele, meg a szemembe mondta, hogy már annyira nem szeret, mint az elején, de mégis kinézte már a jegygyűrűt, meg nagyon összeomlott a szakításnál, és az sem zavarta volna, ha megcsalom a jövőben...

mit gondoltok a helyzetről? ti is kitartanátok "elvből" vagy nem tudom hogy miből egy rossz kapcsolat mellett?