Elmondtam neki, hogy szeretem, így reagált. Hogy hozzam helyre?

A mostohatestvérem legjobb barátja.

Régóta ismerem, 15 éves koromban lettünk jóban, mikor elkísért fesztiválozni. De akkor még semmi nem volt közöttünk, tavaly nyáron "kavartunk" először. Azóta teljesen a hatása alatt vagyok... De Ő 28, én 17.

Elvarázsolt a kinézetével, a humorával, a lazaságával és hogy mindig számíthattam rá, a legnagyobb zűrzavarban is ott volt.

Ő volt nekem az első mindenben, rengeteg közös programunk volt. De sosem beszéltünk arról, hogy mi van közöttünk, vagyis ő próbált, én nem akartam.

Tegnap nála voltam és elmondtam, hogy szeretem... Ő ezt már mondta nekem, még télen, de az elég rosszul sült el.

Este minden jól ment, vacsiztunk, filmeztünk, ott aludtam. Aztán reggel mondtam, hogy kihagyhatnám a sulit, ő lemondhatná a programjait és együtt tölthetnénk a napot. De lerázott azzal, hogy elmegy futni, utána hazavisz. Teljesen rideg, érzelemmentes volt és nem értem, hogy miért.

Felhívtam ma, hogy elmehetnénk nekem autót nézni (meglett a jogsim, hamarosan szülinapom lesz) és azt hittem, hogy ennek nem fog ellenállni. Imádja az autókat, a száguldást és gondoltam, hogy engem is, majd segít választani. De lerázott, hogy ő négytől teniszezik, előtte megbeszélése van...

Utána visszahívtam, hogy mondja meg, mi a baja, mert ez így nem megy. Erre azt válaszolta, hogy ez nem emiatt nem fog menni, hanem az összes többi miatt, ami az életünk része és hülyeség volt ebbe már belekezdeni is.

És nem tudom, hogy most mi legyen. Még sosem éreztem ezt és tegnap még semmi baja nem volt, nem értem, hogy mi történhetett.