Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Érdemes várni egy 9 évvel fiatalabb férfira?
Egy éve megismerkedtem egy férfival, ő 31 éves, én 40 vagyok. Kalandnak indult, én is csak annak kezeltem, de azóta elmélyült. Azt mondta ő is szeret engem és megbeszéltük, hogy felvállaljuk a kapcsolatunkat.
De már hónapok óta ígérgeti, hogy bemutat a családjának, de nem tette... Ultimátumot adtam neki, erre meghívott, magukhoz , hogy töltsem velük a karácsonyt.
De szenteste hívott, hogy nem tud értem jönni, mert hirtelen rosszul lett az anyukája... Hittem is meg nem is.
Győzködött, higy igaz, mutatott ilyen kórházi papírokat, és időt kért.
Azt mondta időre van szüksége .
Adtam neki időt, ez volt karácsonykor, már február van , de még senki nem tudja, hogy együtt vagyunk , a legjobb barátnőmön kívül...
Igérgeti, hogy nem sokára felvállaljuk, találkozgatunk titokban a lakásomon, de belefáradtam.
Szerintetek szakítsak vele vagy várjak még ?
válasza: válasza:Eleve, az a "férfi", aki szégyenli a barátnőjét, és nem vállalj a fel, az nem érett egy kapcsolatra. Ez olyan, mintha titkolna valamit, hogy még véletlenül se derüljön ki, hogy létezel az ő számára.
Neked kell eldönteni, hogy mit is akarsz, mit érzel iránta, és hogy számodra van-e értelme így ennek az egésznek.
Gondold végig logikusan a dolgokat. Mi az oka annak, hogy még mindig nem vállal fel téged? Egyáltalán miért nem vállal fel téged már az első pillanat óta? Szerinted rejteket valamit?
És ennek az időkérésnek szerinted volt valami értelme?
A te életed, erről csak te dönthetsz, más nem.
válasza:Sajnos ebben az esetben nem biztos, hogy várni kellene rá. Sőt, az én véleményem az, hogy nem. Más életszakaszban vagytok, ő kicsit zavarban(?) van a korod miatt (ezt átéltem én is, nekem is volt 10 évvel idősebb barátnőm, bár ő "csak" 6 évvel idősebbnek indult, de mint kiderült kamu volt)
Viszont a halogtás, kamu-szagú kifogások... Azt hiszem ő vagy nem gondolja komolyan, vagy nem vállal fel... Szomorú ezt mondani, de lehet szakítanod kell.
De előbb próbáljátok ezt megbeszélni "tabuk nélkül". Ahogy az írásodból lejön kezdenek gyökeret ereszteni a ki nem mondott dolgok ezzel kapcsolatban, aminek nem épp előnyös következményei lennének...
válasza:Nőként azt mondom, hogy a mai világban nekem nem annyira sürgős. Mi ennek az oka? Egyszerű: az emberek sokkal inkább kritikusabb, mintsem befogadóak és segítőkészek, leginkább magyarok körében.
Viszont abban igazad van, hogy ez egy kicsit gyanús. Én ilyenkor gondolkodok más lehetőségekben is, de hűséges maradok. Várnám, hogy mikor mutat be és ott a helyszínen olyasmit mondanék az anyjának: "Pista mesélt arról, hogy (Ön) nem érezte jól magát ünnepekkor. Jobban van már egy kicsit??" A reakcióból tudod megállapítani, hogy milyen a párod valójában.
válasza:Nézd, valamilyen szinten megértem, ha lehet számítani a család elutasítására... nálunk is hasonló a felállás a párommal, és az ő anyja nagyon negatívan viszonyul a kapcsolatunkhoz, így elég nehéz volt a páromnak felvállalni.
De a család csak egy dolog, attól még a kapcsolatotok lehetne szorosabb, egy felnőtt embernek ehhez nem kell szülői engedély... mi éljük az életünket, anyuka beszólásait meg igyekszünk ignorálni.
Mások előtt viszont egyáltalán nem okozott gondot felvállalni a kapcsolatot (barátok, az én családom), ők első pillanattól tudják és elfogadták, hogy együtt vagyunk.
válasza: válasza:Itt màshol van elàsva a kutya...
Nem a korkülönbség a valòdi ok...
Ha meg mégis, minek egy olyan, akit 31(!) évesen anyucika irànyît, ő mondja meg, kivel legyen? Tehàt szakîts vele. Azèrt is, mert d**i jô vagy neki, akkor felvàllal?
40 évesen lehetnél kicsit okosabb, ne is haragudj.
válasza:Szerintem felnőtt (!) emberek esetében nem azon múlik a kapcsolat minősége, hogy bemutat-e a családjának. A korotok ellenére nekem inkább tűnik tini kapcsolatnak, mint felnőtt párkapcsolatnak. Én is 40 vagyok, és a páromat akkor ismerte meg a családom, amikor már szinte együtt éltünk. (Mivelhogy mindketten önálló életet élünk, a családunknak alapvetően semmi köze az életünkhöz.)
A fenti sztoriból nekem az derül ki, hogy a férfi 31 évesen a szüleivel él, lényegében "gyerekként". Jól sejtem? Mert ha így van, akkor egyébként sem érdemes építeni rá, még akkor sem, ha felvállalja a kapcsolatot.
Én 40 évesen nem amolyan tini-járogatásra vágyom, hanem önálló, felelősségteljes férfira (kortól függetlenül), akivel lehet közösen tervezni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!