Vannak még nők akik nem mutatják ki az érzelmeit?

Barátnőmmel újra kezdtük a kapcsolatunkat, viszont nem ezért mentünk szét. Teljesen más okból, amúgy nem is kellett volna szét mennünk, ez meg is beszéltük.

Újra kezdtünk találkozgatni, viszont nem beszéltünk meg semmit, most én hoztam fel a témát (mert az elején ő hozta fel) hogy akkor most ez komolyan vesszük, vagyis nem csináljuk mással is vagy csak elvagyunk, mert nekem az most már nem menne. Abban maradtunk, hogy mivel szeretjük egymást meg jól érezzük magunkat a másikkal, így vagyük komolyra a kapcsoaltot. Nekem már ez a kapcsolat elején is feltünt, de reméltem, hogy idővel ez változik, hogy nem nagyon mutatja ki, hogy ragaszkodna hozzám egy kicsit is, vagy, hogy tenne azért, hogy én is érezzem azt hogy, számíthatok rá érzelmileg egy kicsit megnyílna felém. Nem volt neki sem egyszerű az élete és talán emiatt nem olyan a személyisége, vagy idő alatt meg változott, de én abban is hiszek, hogy nekem is változnom kellene mert még is csak felnőttek vagyunk és már nem tízévesek... Róla annyit, hogy nem egy tipikus pláza pi..., nehezen ismerkedik. Én érzem magamat egy "pi..ának" ha felhozom ezt a témát mert mindig abba végződik, hogy "jól van ha nem érzed magadat jól a kapcsolatban akkor ne erőltesd" de én meg abban hiszek, hogy nem marad ilyen örökre, meg nem is akar ilyen örökre maradni... reménytelen dolgot kergetek? túlforgom? Szeretem, túl közös dolog van bennünk és a jövő képünk is megegyezik ami nem túl mindennapi... egyszerüen nem vagyok képes eldönteni, hogy mit tegyek.