Ti ilyen helyzetben mit tennétek, hogyan reagálnátok?

Ha a párotok gondokkal teli volna, te szeretnél neki segíteni, mellette szeretnél állni, de ő mégis el akarna hagyni?.

3 hete, ahogyan még előtte is minden rendben volt köztünk, persze voltak problémáink,voltak vitáink (gondolom ez természetes), én mindig megértő voltam. Habár makacs vagyok, mégis ha baj van próbálok segíteni.

Én tényleg meg akarom őt érteni, de olyan bonyolult, nem tudom mi jár a fejében, ha kérdezek valamit nem válaszol.

Először is, mikor hazajött külföldről (1 hete volt), elmentem hozzá, furcsa volt, dehát azt hittem csak rossz a hangulata. Már másnapra rosszabb volt, aztán már sírtam is, mert próbáltam vele beszélni, hogy mi a baja, nem mondott semmi konkrétat. Aztán kiderült, hogy szakítani akar. Kár részletezni, összedőlt bennem a világ.

Hazajöttem. Este felhívott azzal, hogy talán túl elhamarkodott döntést hozott, én azt mondtam adok időt, amúgy sem találja most a helyét ott kint, maga alatt van, meg is köszönte, de azt is hozzátette, hogy azért majd keresni fog.

Keresett is, aztán másnap is írt, minden nap..

Csak az a baj, hogy belőlem újra előtörtek az érzelmek és újra a fejéhez vágtam, hogy mi a fenét akar most, döntse el már.

Persze csak összekaptunk, aztán már nem is írt.

Összezavar. Mert egyszer azt mondja, hogy velem is van a baj, mert sokat veszekszünk és így nem lehet élni, aztán meg újra az van, hogy időre van szüksége, hogy rendbe tegye az érzéseit, mert először magában kell tisztáznia a helyzetét, de nem velem kapcsolatban, hanem hogy mit csináljon.

Szeret, nem ezzel van a baj, csak nagyon maga alatt van, mintha depresszióba esett volna. Tudom, bizonyítani akar, főleg az anyjának, hogy meg tudja állni a helyét, mert sokszor cseszegette emiatt. De még csak 23 éves, van ideje mindenre.

Másik lány sincs a dologban, nem olyan ember.

5 éve vagyunk együtt.

Időt kellene adnom neki?

Megéri? Ha szeretsz valakit, akkor nem hagyod magára.Meg kell oldani együtt a gondokat.