Szerintetek mit kellene tennem?

Még annyit, hogy igen, az én részlegemen mondhatjuk, hogy vasszigor van, de azért nem utálnak, mert látják az emberek, hogy nem vagyok megkülönböztetett szerepben, és én is betartom a szabályokat. Plusz kifejezetten megértőnek is mondanám magam, soha nem csinálok gondot abból, ha beteg a gyerek vagy a munkatárs és otthon szeretne maradni. Nem robotok ők, emberből vannak. Ha valakin látom, hogy rosszul érzi magát, mindig behívom magamhoz, hogy legalább igyon egy teát/kávét, addig is szünetet tart, ideális esetben el is tudja mondani, mi bántja. Ha pedig tudok ezen segíteni, akkor segítek is.

Másik meg az, hogy amint mondottam, nincs megkülönböztetett szerepem. Nekem is hihetetlenül fáj, hogy nem léphetek oda hozzá megölelni, de én is dolgozó vagyok, én sem tehetem meg, amit akarok. Elmondtam ezt neki is. Erre jött azzal, hogy én vagyok ott a főnök, legalább ennyit hadd engedjek meg magamnak. Mondtam, hogy sosem voltam ez a típus és nem is leszek, azok az emberek semmivel sem kevesebbek nálam, sőt, kidolgozzák a lelküket is, szóval nekik lenne inkább ahhoz joguk, hogy ennyit megengedjenek maguknak, nem nekem. De nem bírom vele megértetni ezt.

Viszont valószínűleg az lesz, hogy szólni fogok az érdekében másik részlegen, hogy vegyék át. Már ha ebbe ő is beleegyezik. Ha maradni szeretne, akkor viszont muszáj betartania a szabályokat. De mindenképpen jó lenne, ha valamit tenni lehetne akár nálam, akár házon belül megoldva, mert ez így nem fog menni. Nagyon utálok fegyelmezni, nem is szoktam, mert általában megoldható minden gond szép szóval. Ma megbeszélem ezt vele, aztán ha döntésre jutunk, hétfőn tájékoztatom a kollégákat, mi volt ez az egész.

Úgy érzem, ez így nem fog menni. Nekem ott az elsődleges feladatom példát mutatni, az új, fiatal dolgozókat valamelyest nevelni, azzal meg nem tudom ezt a funkciómat betölteni, ha a saját szabályaimat hágom át, indulatos vagyok.

Ugye... Ez a munka nagyon jó. Imádom csinálni, annak is örülök, hogy úgy felhúzzuk a cég teljesítményét, hogy az államban (USA-ban élünk) minket keresnek legszívesebben, ezzel is Magyarországot erősítjük. Ehhez szükség volt arra is, hogy kemény fellépéssel, mikor megkaptam a posztot, rendet csinálják, de kellett elsősorban a kollégáim feltétlen bizalma felém, a kemény munkájuk. Mikor idekerültem, borzalmas káosz volt, és emlékszem, az első "intézkedésem" az volt, hogy kijelöltem egy helyet, és elmondtam, hogy akkor ott bagózunk, nem odabent. xD

Szóval én imádom csinálni, mert érzem, hogy az a sok ember ott áll mögöttem, és noha nagyon szigorú vagyok, mutatják, hogy igen, fiam, jól csinálod. Ez az, amit nem tudok a páromnak elmagyarázni. Hogy hálás vagyok az egész életemért. Hogy megkaptam az élettől őt, a házat, amiben élünk, a kajáért, amit megeszünk, a vízért, ezért a remek állásért.

De majd lesz valami. :)