Lányok, erre mi lenne a reakciótok?

Felálltam volna és eljottem volna. A fogyasztási árát pedig odadobtam volna neki az asztalra.

Fogyasztásom*

Ilyet csak egy olyan csóró ember mondhat, akinek kisebbségi komplexusa van. Gazdag ember szájából ilyet nem igen fogsz hallani.

Én is kifizetném a részem majd felállnék és hazamennék. Semmi kedvem frusztrált, előítéletes barmokra pazarolni az időm.

Megkösszönném, hogy ő is időt spórolt nekem azzal, hogy korán megmutatta mekkora barom és haza mennék.

Mert ezekkel a kérdésekkel nem a pénzügyei iránt érdeklődik normális esetben, hanem az érdeklődési köre iránt és az iránt, hogy mivel tölti a napja harmadát. Én is nagyon szívesen válaszolok ezekre a teljesen alap kérdésekre, amiket haverok és friss ismerősök között is hamar letud az ember. Ha egyből arra asszociál, hogy a zsebében turkálok, akkor egy kisebbségi komplexusos, általánosító, frusztrált barom és onnantól kezdve tényleg semmi nem érdekel, ami vele kapcsolatos.

Nem a pénzügyei után érdeklődött a nő a fenti példában, hanem az illető munkája iránt, amivel a hétköznapjainak minimum egyharmada telik. Mert akárhogy nézzük, az ember életének jelentős része a munkája, igenis előny, ha tud róla az 2 értelmes mondatot mondani. Ha valaki ennyire frusztrált és boldogtalan ezzel kapcsolatban, attól jobb menekülni. Ugyanis olyan ember, aki elégedett a munkájával, az nem vág le ilyen dumát, lényegtelen, mennyit keres vele. Szóval én is dobnám az asztalra a rendelésem árát, és úgy menekülnék, hogy lehet még az ajtónak is nekimennék :D