Hogy "illik" ismerkedni?

26 éves vagyok, eddig 1 kapcsolatom volt. A volt párommal 18 éves koromban találkoztam. Nála egyértelmű volt, már az első találkozó előtt, hogy tetszünk egymásnak, mert mondjuk úgy, hogy látásból ismertük egymást. Így, amikor rám talált, már az elején lelkes volt és tudtomra adta, mennyire örül nekem.

Viszont a társkeresők világában nem nagyon vagyok otthon. :D

Nem rég döntöttem úgy, hogy megpróbálom, mert úgy érzem, kihevertem a szakítást és lezártam magamban a kapcsolatot.

Elkezdtem néhány férfivel beszélgetni, amiből 2 maradt, akikkel tényleg napi szintű a kommunikáció. Egyikőjükkel volt már 1 találkozó, ami után kért is mégegy találkozót, amire igent mondtam, mert jól éreztem magam, végig volt téma, megtaláltuk a közös hangot. Viszont semmi utalást nem tett arra, hogy tetszenék neki, amit picit hiányoltam, így nem tudom, hogy viszonyul hozzám. Persze nem vártam, hogy ezerrel udvaroljon első találkozón, de annyit sem mondott, hogy csinos vagyok, vagy szép a szemem, vagy akármi. Azóta is minden nap beszélünk, de a beszélgetések során sem érkezik semmi ilyesfajta utalás, vagy bók, ami számomra furcsa.

Van egy másik férfi, akivel szintén beszélgetek és ő is találkozóra hívott. Ő sem tett még semmi megjegyzést rám külsőt illetően, persze még nem is találkoztunk. Vele elég sok a közös hobbi, ami miatt vele is szintén megismerkednék, így neki is igent mondtam a találkozóra.

Mivel lényegében még egyikőjükkel sem történt semmi, de még csak flört sem, én úgy érzem, hogy ez rendben van így, de kicsit mégis bennem van, hogyha az első férfi szeretne mégegy találkozót, akkor lehet, hogy megfogtam őt, csak egyszerűen ő ilyen és "lassan" halad?

Kicsit tanácstalan vagyok, mert mint mondtam, 18 évesen randiztam utoljára. Az exem előtt nem volt kapcsolatom, de néhány randim volt. Akkor viszont mindenki egyből a tudtomra adta, hogy érdeklem őket komolyabban, tetszem nekik, stb. Ők sem rohantak le persze első találkozón, de néhány bók, utalás, kedves megjegyzés volt.

Ezért gondoltam megkérdezem, hogy a hasonló korosztálynak mi a tapasztalata? Lehet, hogy ebben a korban már "nyugodtabban" a férfiak? Vagy az első férfi is úgy állhat hozzám, hogy egyelőre nemigazán fogtam meg, de a közös hang megvolt, akkor folytassuk az ismerkedést, hátha?

Őszintén szólva, persze a maszk az egy hátráltató tényező, annyira külsőre engem nem fogott meg a randipartnerem, de nem is vagyok olyan, aki a külsőségek alapján dönt. Ezért gondoltam, hogy igent mondok egy második találkozóra és ha nem érzek változást, akkor megmondom neki őszintén, hogy nem érzem azt, hogy ebből kialakulhatna komolyabb.

Mit gondoltok?