Hogy érinti az önbizalmatokat, hogy amikor youtuboztok,közösségi médiáztok,annyi sikeres embert láttok és rájöttök, ti semmiben sem vagytok kiemelkedőek?

Régen rosszul éreztem magam, most már nem zavar. Mikor a jóistenlke békén hagy jól érzem magam a bőrömben, alapvetően jó életem van és elégedett vagyok.

Nem lehet mindenki kiemelkedő személyiség és őszintén szólva, engem fárasztana is az állandó megfelelés.

Megtörtént!

Volt főnököm 50 évesen úgy élt, mint egy átlagember, pedig ha 100-ban nem is, de a 200 leggazdagabb magyarban benne volt.

Mikor megkérdeztem miért nem villant soha, elmondta, hogy ő saját erőből jutott fel, és mire elérte a célt, egyszerűen belefásult.

Elmondta, hogy neki fiatalon kellett volna a jó kocsi, a menő lakás, az utazások, a nők, a siker. Mire 40+ -osan elérte, már lexarta.

És igaza van. Én azért futok 40 évesen sulis lányok után, mert amikor egyetemista voltam le sem köptek, mert egy csóró senki voltam faluról. Se pénzem, sem híres szüleim, se iskolai díjaim nem voltak. Most van jó kocsi, jó motor, jó lakás, de azt érzem, mint anno a főnököm. Most már nem izgat az Indian, amivel 25 évesen végig mentem volna Amerikában, a 66-os úton. Most van, hogy fél évig rá sem nézek.

szerinted mindenki sikeres aki allandoan szerepel? :>

ez bajos...

Nem akarok beképzeltnek tűnni, de azért nem olyan szar az életem, hogy irigyeljem másét.

Nyilván vannak hiányosságaim, de azért elég sokat kihoztam magamból is meg az életemből is, nem vágyok ennyire arra, hogy valaki más legyek. Meg tudatosítani szoktam magamban, hogy vannak dolgok, amikre eleve képtelen vagyok alkatilag vagy azért, mert magyarnak születtem, de ahhoz képest, amiből dolgoztam, büszke vagyok magamra és tudok örülni másnak is.

Az önimádat társadalma

Könyv, Christopher Lasch

A nárcizmus kultúrája: amerikai élet a csökkenő várakozások korában Christopher Lasch művelődéstörténész 1979-ben megjelent könyve, amelyben a szerző a 20. századi amerikai kultúrában a kóros nárcizmus normalizálásának gyökereit és következményeit tárja fel pszichológiai, kulturális, művészi és történelmi szintézis.

Rám úgy hatnak, hogy:

1. Hogyan csináljak technikailag olyan fenyképeket videokat amik olyan tökeletesek amik masokrol fent vannak, hogy reklamokba is beillenének es abszolut nem latszik, hogy "házi"felvétel? Ezt hogy lehet elérni?

2. Ha látok valamit, el vagyok hűlve.

pl ahogy utcan dobol a srác a festekes dobozokon es lenyom egy irto felhúzós pörgetős számot, vagy mikor pl vasutallomason utcai zongoraznak, vagy mikor karaokeznak utcan es pont megjelenik az a sztár akitol enekeltek, vagy pl a finish the lyrics! Meg mindentol.

3. Ambíciókat ad, tanulni akarok en is

Gördeszkazni, bachatazni, meg mindent, en is akarok fittness aerobick zoomba eloadasokat tartani, pályán lenni haverokkal kosarazni, snowboardozni, mindig rám ragad egyfajta életigenlés styl, hogy ezt is akarom azt is amazt is en is en is.

Aztan lefog a padlora hogy de bakker suli melo pasi szex alvas, semmi bele se fér se idobe se energiaba, ez külön Életmód azoknak akik Ráérnek Élni meg ingyrn van mert mondjuk ott van mellettük a sipálya is kivilagitva. En meg a betondzsungelbe szulettem .