Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Nem igazságtalan az hogy van akiknek könnyen megy a pártalálás, van akit meg évek óta folyamatosan elutasítanak?
Azért merült fel bennem ez a kérdés, mert amikor még évekkel ezelőtt ismerkedtem egy lánnyal akkor egy ideig úgy tűnt bejövök neki, majd jött egy jobb és végül vele jött össze. Azóta ők már szakítottak, sőt másik barátja is lett (fb on láttam, onnan tudom). Nekem meg azóta senkim nem volt, évek teltek már el azóta, neki meg már 2 barátja is volt. Neki ennyi idő alatt sok boldog időszaka lehetett a fiúkkal, meg jó érzés hogy szeretik őt. Nekem meg senkim nem volt, csak elutasítások.
Nem igazságtalan ez valahol?
Főleg hogy ez a lány elég bunkó volt velem, ezek után ő kapkja a jót én meg a rosszat az élettől, pedig fordítva lenne igazságos.
Ki a tököm találta ki azt, hogy az életnek igazságosnak kellene lennie?
Mármint jjja, jó lenne, de sosem volt az, sosem lesz az, és valójában semmi sem mutat arra, hogy az kellene, hogy legyen. AKkor mégis mi ez az elvárás állandóan, hogy az élet legyen igazságos?
Fogyatékosságom van, míg más egészségesen éldegél. Igazságos ez?
itt ülök egy békés országban, míg máshol háborúznak, igazságos ez?
Akkor és annyit eszek amikor és amennyit csak kedvem szottyan, míg mások (akár pá méterre tőlem) éheznek. Igazságos ez?
Van hol laknom, másnak nincs. Igazságos ez?
Van nőm, neked nincs. Igazságos ez?
Nem, nem az. És az sem igazságos, hogy neked vannak olyan dolgaid, ami meg másnak hiányzik.
Ez az élet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!