Milyen szingliként, család nélkül élni le egy életet? Van, mi betöltse az űrt?

Van.

[link]

Nekem 2 felmenőm is venlany maradt, rám is ez a sors vár, 29 évesen meg szűz vagyok, de nekik legalább volt testvérük

Én egyke vagyok, öngyilkos is leszek 40 évesen

Én rengeteget dolgozom és imádok inni meg dohányozni, ezek kitöltik az életem. Van egy jó csajbarátom, így az érzelmi rész megvan, szex nem hiányzik, mert rengeteg rivotrilt szedek meg antidepresszáns is teljesen elnyomja a vágyat, ja és van egy édes kutyusom meg egy cicusom, akiket nagyon szeretek.

38/f

Biztos sok embernek nem lesz szimpatikus amit írni fogok, de leírom az álláspontomat!

Szerintem ez nagy mértékben függ az ember anyagi helyzetétől. Mert ha pénz, akkor tartalmasabban el lehet tölteni az időt, jobban tudsz vigyázni az egészségedre, illetve aki olyan beéllítottságú, az női társaságot is tud venni pénzért.

Én 35 éves vagyok, és több mint 4 éve ért véget az utolsó tartós kapcsolatom. Teljesen jól érzem magamat. Azóta voltak alkalmi kapcsolatok, néha elmegyek hivatásoshoz ha nagyon nem esik be senki. Illetve amit próbálok erőltetni az a "támogatásos"irány, mert ott lehet közös programokat szervezni, de mégsem kell igazodmon, vagy elköteleződnöm senki felé, és legalább segítek vele a nőnek is.

Nem azt mondom persze, hogy a normál kapcsolatot teljesen kizártam, de őszintén megmondom, nagyon belefáradtam ebbe a mai mentalitásba ami van az emberek nagy részénél. Például a legutóbbi lánnyal tök jól indult az egész, volt 2 találkozó is, és meg volt beszélve a harmadik, amire nem, hogy nem jött el, de még egy válaszra sem méltatott mikor írtam neki, hogy vártam őt.

Ezek a dolgok azért pusztítják az ember lelkét rendesen.

A családról meg annyi a véleményem, hogy egyre több helyen azt látom, hogy alig várják már, hogy az öreg kipurcanjon, és le legyen róla a gond, meg lehessen marakodni az utána maradt dolgokon. Még akkor is ha egyébként nem volt gazdag.

Nemrég például meghalt a nagybátyjám. Az hagyján, hogy a halotti toron konkrétan vihorászott mindenki, és a halottról egy szó sem esett, de utána még összevesztek a ruháin, meg a szerszámain amiket hátrahagyott az a szerencsétlen.

Szóval nekem ez sem hiányzik egyáltalán.

Összegezve:

Ha valaki most elém tolna egy szerződést, hogy életem végéig ilyen lesz az anyagi helyzetem mint most, viszont cserébe szinglinek kell maradnom örökké,gondolkodás nélkül aláírnám!

Jah huszonévesen el lehet lenni egyedül de 30 40 50 felett már nem

Másrészt egyedül szinte lehetetlen megélni

"Van, mi betöltse az űrt?"

Igen prostik es sugar babyk tökéletesen pótolják a kiállhatatlan feminizmus által generált nőket ők legalább tudják hol a helyük.

Iszonyatosan nyugodt, űr nincs.

49f

Ez nagyon ember függő.

Van aki jól érzi magát egyedül is, van aki piszkosúl szenved.

Én 57 évesen, 3 éve vagyok egyedül, de komolyan mondom, hogy ez maga a pokol.

Semminek nemtudok örülni, semmi srm jó,m csak éppen vagyok, csak éppen élek.

Nekem minden feltételem megvan. Jó anyagiak, saját lakás Bp-en, nem iszok, nem dohányzok, átlagos férfias testalkat, stb.

Nekem nagyon hiányzik a társ. Minden nap úgy fekszem le, hogy majd talán holnap.

Egyre jobban az az érzésem, hogy a nő, az már csak álom marad.

Nem értem miért, hisz elvileg nem annyira nehéz ez, csak valami baromira nagy szerencse kellene hozzá.

A pénz engem nem érdekel egyálltalán. Jobban esne társsal egy szelet zsíros kenyér, mint társ nélkül egy nagy adag sült libamàj.

Szivesebben ülnék valakivel a Duna parton, mint egyedül egy gazdag tengerparton.

Vannak álmaim, van hitem, hiszem, hogy egyszer majd valóra válik.