Kicsit be ijedtem... Túl korai lenne?

Nem. A gxerekkori tarumatikus mintazatokat ismerjük fel azokban, akikhez ilyen módon rögtön vonzódunk. Lépj egy lépést hátra és vegyél vissza a nagy rajongasbol. Valóban nem reális két találkozó után.

Valaki iránti szeretet foka nem belőled, hanem belőle, az ő szeretetreméltóságától fakad. Közel 50 kapcsolatom ment el úgy, hogy valójában sohasem voltam szerelmes. Aztán "coup de foudre" jött a feleségem, és 24 éve imádjuk egymást.

50 kapcsolat?? Hány éves, vagy 200?

Na nehogymár ez baj legyen :D Én a barátommal társkeresőn ismerkedtem meg, az első talin már nagyon szimpi volt, a másodikat nagyon vártam már, ott csókolóztunk, majd a harmadikon órákig egymás szemébe néztünk és már akkor éreztem hogy kezdek beleszeretni és ő is így volt velem. Kb egy hét múlva már biztos voltan abban, hogy szerelmes vagyok, összesen két hete voltunk együtt, amikor ő szerelmet vallott. 2.5 éve vagyunk már együtt, nem volt korai egyáltalán, mindketten hamar szerelembe eső típusok vagyunk, szar lett volna ha egyikünk sem meri kimondani és kimutatni és csak szenvedünk magunkban hogy nehogy lebukjunk. Nem mindenkinél egyforma ez, van, akinek fél év ismerkedés kell, hogy szerelmes legyen, van, akinek elég pár randi. És ez ugyanúgy normális, csak az nem tartja annak, aki még sosem élte át. Mondjuk a szerelem is mást jelenthet egyes embereknek. Akinek azt, hogy az életét adná a másikért, az valóban nem egy hét után alakul ki. De nekem pl azt, amikor sokat szeretek vele lenni, nem elég belőle, odavagyok érte, mindig csak vele beszélnék, meg akarom ismerni minél jobban, izgulok, ver a szívem randik előtt. Ez meg kialakulhat akár egy randi után is.

Fú, én most pont ebben vagyok. Első randin vagyok túl, hétfőn lesz a második és már nagyon várom, mert nagyon tetszik a srác. De én is próbálok nem előre szaladni, mert onnan lehet nagyokat koppanni :/