Lányok! Ha ti szerelmesek vagytok egy elérhetetlen pasiba, akinek barátnője is van, attól még nyitottak vagytok egy kapcsolatra, vagy csak arra a pasira koncentráltok még ha nem is lehet a tietek?

Én adok esélyt, de nem feltétlenül vagyok nyitott, mivel másfelé húz a szívem. Ergo lehet elmegyek randizni valakivel, de leszögezem, hogy ebbe egyelőre ne lásson bele többet, mert ez és ez a helyzet. Aztán hogy hogy alakul a dolog, az más téma.

Elmesélnék egy saját tapasztalatot is, remélem nem gond. Anno megismerkedtem egy sráccal, aki kedveskedett, rendes volt, itta a szavaimat és egy ölelésétől is majd elaléltam annyira jól esett. Teljesen belehabarodtam, majd pár hét után nyilvánvalóvá vált számomra, hogy csak játszik, ahogy velem párhuzamosan több nővel is. Teljesen összetörtem, elkezdtem tartani a távolságot, de majd belezakkantam, amikor odajött, hogy ő engem akar, ne butáskodjak stb. Éreztem, hogy kicsit talán más vagyok, mint a többiek, de nekem nem kell egy olyan pasi, aki mellettem 3 másik lánnyal is kavar, így igyekeztem erős maradni és nem tágítani az elhatározásom mellől. A dolgok szépsége, hogy a koliban szomszédok vagyunk a mai napig, így azért nehéz. Aztán eljött egy este, amikor a másik szomszédomban lakó csajszit próbálta befűzni ugyanolyan dumákkal mint engem, a folyosó közepén, éjszaka és én minden egyes szót hallottam. Mintha kést forgattak volna a szívemben... Szóval oda voltam érte, de tudtam hogy fölösleges, reménytelen, iszonyatosan fájt.

Ezután jött egy srác, aki ugyan szimpi volt, de nem igen tudtam vele foglalkozni. Sokat beszélgettünk, aztán kicsit közelebb kerültünk egymáshoz, de elmondtam neki, hogy ez nem biztos hogy menni fog. Végül megembereltem magam, elhatároztam hogy minden erőmmel a felejtésre és erre a srácra koncentrálok. 3 héttel később össze is jöttünk és már 7 hónapja boldogan éldegélünk. Életem legjobb döntése volt, hogy őt választottam és nem nyalogattam a sebeimet, sóvárogtam továbbra is hiába...