Mindig teljesen beijedek, aztán elmenekülök ha tudom, hogy tetszem valakinek, és most a srác aki nagyon-nagyon tetszik randira hívott. Kezdem keresni a kifogásokat és a hibáit, hogy miért ne menjek el vele. Help?!

Mit gondolsz arról az ötletről,

1. hogy most elmész vele randizni, ezt megteheted, hiszen nem olyan nagy elköteleződés egyikőtöknek sem. És, ha most nem mész, valószínűleg egyre kevesebb esélyed lesz a későbbiekben nála.

2. Majd meséld el, hogy jól sikerült-e, és az alapján eldöntjük, hogy érdemes-e tovább várnod. De lehet, hogy egyedül is el tudod majd dönteni.

(Amúgy szerintem neki nem rossz, ha végül ebből tartós kapcsolat lesz, akkor azért, ha nem, akkor meg azért mert eggyel több lánnyal randizott, ezért nagyobb lesz az önbizalma).

És mindezt én is úgy mondtam, hogy azokkal a pasikkal akik nagyon tetszettek, sosem akartam összejönni, mert féltem, hogy rossz nekik. Néha még mindig arra gondolok, hogy a barátomnak jobb lenne egy vidámabb barátnő, aki eljár vele többet kirándulni, és nem gépezik ennyit, de eddig elég jól működik.

Ne hallgass azokra, akik szerint először a komplexusodat kéne kikezelni, lehet attól még jó párkapcsolatod. Csak megfelelően komplexusos társat kell találni ;).

"Csak megfelelően komplexusos társat kell találni ;)."

Ez a lehető legrosszabb tanács, amit csak adni lehet! Két komplexusos ember csak nagyon rövid ideig tud együtt működni, utána már jönnek a játszmázások, egymás kikészítése. Annak, hogy egy ilyen kapcsolat működjön, kb. 1% az esélye. Egy komplexusos emberen párkapcsolatban csak nagyon kiegyensúlyozott személyiségű társ tud segíteni, de annak, hogy egy kiegyensúlyozott személyiség komplexusos társat válasszon, megint csak igen kicsi az esélye. Szóval ennyi erővel azt is tanácsolhatnád az anyagi gondokkal küzdőknek, hogy lottózzanak...