Kisgyerek mellett (4-5eves) mennyi eselye van hogy normalis kapcsolatom lehessen?

Nagyon sokan találnak párt 35 évesen is, meg kisgyerekkel is. De az tény, hogy lényegesen nehezebb, mint 30 évesen gyerek nélkül. Jól meggondoltad, hogy megtartod-e? Piszok nehéz lesz egyedül nevelni. Gondolj bele, hogy mész randira? Délelőtt, amíg oviban van? Vagy viszed magaddal?

Ha most vállalod, hogy egyedülálló anya leszel, akkor azt úgy tedd, hogy akkor se bánod meg, ha örökre egyedül maradsz. Ne úgy kezdj bele, hogy majd biztosan lesz valakid x év múlva, mert semmi se biztos.

Régebben más idők jártak, anyukád azért aggódik.

Simán találsz párt, sőt, válogathatsz is, ha nem süllyedsz le.

Adj magadra, képezd magad, a gyereknek pedig mutass példát nőiességből.

Ha elhízol, nem lesz állásod, alkoholistává válsz vagy valami, akkor nehéz lesz párt találnod. Amúgy egyszerű.

Nekem könnyen megy a társkeresés.

Neked még könnyebben fog, 30x évesen minden második nőnek van gyereke. Ha nem megy majd, nem a gyerek lesz az oka.

Nyugodtan keress társat a gyerek fiatalkorában. Később nem lesz időd, mert ovi/suli után tudsz csak vele lenni és sajnálni fogod a nélküle töltött órákat.

Egész más úgy randizni menni, hogy egész nap a kicsivel voltál előtte. Ha napközben a munka miatt nem vagy a gyerekkel, délután meg a randi miatt, az sokkal nagyobb szívás.

Addig kell randizni, amíg 24ből csal 2 órát nem leszel vele, tehát az első 2-3 évben.

Most mondtam NEM-et egy csinos 31 éves nőnek 3 éves gyerekkel.

Neki a gyerek az életben az első (ez természetes egy pillanatig sem szimpatizáltam volna vele, ha nem ilyen lenne), én viszont szeretnék elmenni randizni, vacsorázni, sétálni, felugrani hozzá (együtt lenni), és ha mindezekhez a programokhoz előbb 3-4 napot (de inkább kétszer ennyit) kell szervezni, hogy ki vigyáz a gyerekre, hogyan oldjuk meg, majd a végén mindezt lemondja, mert a gyerek beteg, rosszkedvű, etc.

Ne haragudj, tudom, hogy porba leszek pontozva, de erre nem vágyom

3. Vagyok.

Elváltam, kisgyerekkel. Van jelenleg komoly kapcsolatom. És igenis rengeteg igazság van abban, amit a 8. írt. Sok randi esett kútba, mert valami közbejött. Nem lehet csak úgy felugrani egymáshoz. Este mikor épp már lenne valami, felébred a gyerek.

Nagyon sok házasság megy tönkre, mert kisgyerek mellett nincs szex, nincs közös program. Nem egyszerűbb kisgyerek mellett ez akkor se, ha egy "idegen" férfival akarsz egy pásztorórát.

Egyáltalán nem egyszerű ismerkedni.

Ráadásul örökké szempont lesz, hogy van egy gyereked. Aki nem felel meg apaként, az úgy is menni fog a levesbe. Szép és jó, hogy senki se pótapát keres, de együttélésnél az lesz. Lehet akármilyen a férfi, ha mondjuk rudván szól a kicsihez, akkor lapát. Egy​ dolog, hogy elfogadja a gyereket, de ettől nem lesz belőle jobb szülő. És akkor csak a konfliktus lesz összeköltözés után.

örülök amit 9-es írt.

Persze, jön a lepontozás, mert mindenkinek kötelező azt az élethazugságot nyomni, hogy "ugyan dehogy, majd megtalálod a szerelmet", meg "aki igazán szeret, annak így is kelleni fogsz"...

A valóság viszont az, hogy férfiként amennyire lehet próbálok toleráns lenni, de lássuk be, nagyon nehéz, főleg, hogy más gyermekét kellene sajátomként szeretni amellett a nő mellett, akinek (bármennyire is érthető okokból) néha 5 perce nincs rám.

A kérdezőt pedig nem azzal segítjük feltétlen a legjobban, hogy közöljük vele, persze, minden rendben lesz, aztán ha mégsem, hát a kibicnek semmi sem drága, holnap is van nap, a GYK-n majd adunk egy másik marha jó tippet