Miért minden csak erről szól?

Ezen a téren szemét a világ. Elvileg mindenkinek egyenlő esélyekkel kellene ebben indulnia, de baszottul nem ez van. Hatalmas szakadékok vannak. Vannak akinek szinte bármikor bármilyen mértékű szerelem kijár, másoknak meg egy szenvedés az egész. És ezt még csak úgy ki sem lehet törölni, mint mondjuk a medencés ház utáni vágyunkat.

Nagyban függ a kinézettől, de nem minden esetben. Van amikor az egészen korrekt kinézetű is megszívja.

Hiába térdelsz le a természet nagysága előtt vagy mutogatsz arra, hogy mennyien boldogok, ha közben meg legalább annyian boldogtalanok is. Ők is a rendszer részesei, csak nem részesülnek azokból a pozitívumokból mint mások. Persze vannak akik nem teljesen véletlenül szívnak, hanem maguk is hibásak, de rengetegen vannak akik tesznek érte és próbálkoznak, de még véletlenül sem kapják meg azt ami másoknak lényegében az ölébe pottyan.

Az élet sok területén igaz ez. Én mindegyiket tér igazságtalanságát elfogadom, kivéve a szerelmét. Ha már belénk lett kódolva akkor lehetne olyan a rendszer, hogy ne hagyjon űrt senkiben. Mindenkinek megadhatná. És ezt nem azokra értem akik a gép előtt sóvárognak, nekik persze, hogy eléggé esélytelen. De vannak akik szeretnék és tesznek is érte, de kudarcot kudarc követ. Sokszor, ha beteljesül akkor is csak részben.