Lányok mit szólnátok ha a srácról akivel randiztok kiderülne hogy szoliba jár, kozmetikushoz, és manikűröshöz, hétvégén órákat fordít arcápolásra, arcmaszk, stb, és nagyon sok időt fordít az öltözködésre, ruhavásárlásra is?

Kétlem hogy ne tűnne föl hogy ilyen már az első találkozásnál és így nem igen lenne már második. Számomra túl piperkőc lenne. Aki ennyire a külseje fogja az nem tudna mit kezdeni velem és hogy őszinte legyek én se nagyon tudnék vele mit kezdeni.

Nincs azzal baj ha valaki ad a külsejére még az ilyen szerintem enyhe megszállottság se gond de ehhez ilyen beállítottságú párt kell találnia.

Azt, hogy:

<- Arra van az ajtó.

Elköszönnék tőle, hazajönnék, befeküdnék az ágyba, magamra húznám a takarót és lehető leggyorsabban próbálnám elfelejteni a traumát.

Voltam már olyan férfi lakásában, akinek a faláról csak önmaga nézett vissza a képekről. Ha csak rágondolok, ráz a hideg :D Gondolom, a fent említett srác sem lehet sokkal különb.