Szakítás feldolgozása “karanténban”?

Nem egyszerű szakítás. Ő vetett véget a dolognak, én az életem leéltem volna vele, mindennél és mindenkinél fontosabb volt, a nagy ő... Most teljesen kilátástalan minden, összeomlott minden, semmi jövőkép. Hogy éljem ezt túl? Hónapok óta itthonról dolgozom, májusig biztosan így is marad, egyedül élek, a barátaim más városban vannak, nem lehet sehová menni, kikapcsolódni, be vagyok zárva teljesen a lakásba a gondolataimmal és a fájdalmammal. Mit tehetnék? Egész nap csak zokogok, minden nap ugyanolyan, nem telik az idő, nem látok kiutat... Próbáltam filmet, sorozatot nézni, olvasni, de nincs egyikhez sem idegzetem, elkalandozok 3 perc után... Tudom, amúgy is megvisel mindenkit ez az egész, de nem bírom így sokáig...