Honnan tudhatom, hogy nem jól döntöttem, és nem a szakítás a megoldás?

Közel 9 éves kapcsolatom van (volt?). Elég rosszul indult, volt benne féltékenykedés, gyanúsítgatás az ő részéről, sok-sok vita, harag. Rengeteg jó is volt, amire jó visszaemlékezni, de az utóbbi kb. két évben nagyon eltávolodtunk, nem voltak közös programok, úgy éreztem, hogy nem tudunk semmi lényegeset megbeszélni, és más irányba haladunk. Úgy gondoltam, hogy mivel nem érzek erőt arra, hogy változtassak, így jobb, ha elköltözik tőlem. Két hete szólt, hogy akkor elmegy. Ettől összeomlottam, de mégis végigvittük a költözködést. Ezalatt sokat beszélgettünk, amire az elmúlt években nem nagyon volt példa, és nem vitáztunk. Négy napja elment, azóta nem találkoztunk, csak néhány üzenetet váltottunk. Sokat gondolkoztam, hogy nemcsak ő volt azért hibás, én is nagyon elhanyagoltam. Rájöttem arra is, hogy kötődési problémáim is vannak. Amióta nincs itt, nem érzem az elképzelt boldog szabadságérzést, hanem csak borzasztó nagy ürességet, és hogy hiba volt elengedni. Aki szakított, és jól döntött, az egyből érezte, hogy így jobb lesz, vagy benne is volt kétség?

Nem vagyunk már fiatalok, a negyvenes éveink közepén járunk, közös gyerek nincs.