Milyen indokkal szakítottál és mi volt mögötte a valóság amivel nem akartad megbántani?

Volt ilyen is.

Pl. az egyik srácnak rettentő pici volt a cerka. De tényleg, mint a hüvelykujjam. Próbálkoztam megbarátkozni a dologgal, meg gondoltam másképp csak kielégít... De nem.

Mivel egy-két alkalom után csak egyre rosszabb lett (semmi előjáték, nem hogy orális szex), és a jóindulatú irányításra besértődött, így legközelebb mikor találkoztunk, egy mondva csinált indokkal kiraktam.

Még jött volna vissza, meg próbálkozott, de a végén már nagyon durván elküldtem a pi..ba.

A másik pasi meg lelki beteg volt és kapcsolatfüggő. Egyfolytában depizett, meg olyan önútálat áradt belőle, hogy egy idő után én sem voltam képes vonzódni hozzá. És egy vita után valóságos pánikrohamot kapott. Innentől nem mertem szólni semmiről, meg ne bántsam, mert nem akartam hogy megint rosszul legyen. A végén persze nekem lett minden egyre rosszabb, ő meg abban volt, hogy minden tökéletes.

Aztán egyre többet gondoltam az exemre, hogy vele mennyivel jobb volt minden, még a gondok és viták ellenére is. És micsoda véletlen, rám írt a pasi, mintha a gondolataimban olvasott volna. Találkoztunk, és összejöttem vele újra. Még aznap kitettem a másikat.

Nem volt hazugság, hogy az ő hibáiból lett elegem, és azért szakítottunk, így is eléggé megviselte. Aztán mikor megtudta, hogy az exem miatt, akkor elkezdett öngyilkossággal fenyegetni. Még akkor sem értette meg, hogy tulajdonképpen pont ezért a lelki labilitásért lett vége mindennek, és csak megerősít abban, hogy jól döntöttem. Az ex csak következmény, és felgyorsította a dolgok menetét.

A pici cerka miatt én is szakítottam már. És itt a cerka a leghelyesebb kifejezés, mert amikor először megláttam, őszintén az volt az első, önkéntelen gondolatom, hogy ez pontosan olyan, mint egy ceruza. Kb annyira volt hosszú és vastag. De mintha ez nem lett volna elég, a srác egyébként sem tudta élvezni a velem töltött időt. Mármint, hiába szoptam (a szexig nem jutottunk) vagy másfél órán keresztül, csak nem lett vége. Nem tudom, hogy direkt fogta vissza magát, vagy ennyire sokat maszturbált előzőleg, mindenesetre szörnyű élmény volt, hogy én már nem érzem a nyakam/állkapcsom, de ő még mindig nem fejezte be. Nem ő volt az első pasim, előtte 3 srácnak sikerült már szájjal örömet okoznom, egyik sem tartott tovább 10 percnél, szóval igenis traumatikus élmény volt másfél órán keresztül dolgoznom, hogy utána azt nézzem végig, ahogy kiveri saját magának, mert másképp nem működött.

Neki azt mondtam, hogy még mindig az exem szeretem, és ezért szakítok. Ami igaz is volt ugyan, de ezért nem szakítottam volna egyből.

De ezt leszámítva mindig megmondtam a valós okokat.

Több ilyen is volt, különböző okok miatt.

Egy csajt a beteges féltékenykedése miatt hagytam ott. Nem kellett különösebben indokolni, többször is jeleztem neki, hogy ez így nem fog menni, ha nem változat. Nem változtatott, sőt egyre rosszabb lett, egy reggel fogtam a cuccaimat és eljöttem.

Volt egy távkapcsolat próbálkozás (200 km), fél év után meguntam. Ezt sem kellett túlzottan magyarázni.

Volt egy lány, akinél néhány hónap járás után rájöttem, hogy képtelen vagyok elfogadni a magasságát. Vagyis hogy túl alacsony (számomra zavaróan) hozzám képest. Pedig ettől eltekintve a legtökéletesebb barátnőm volt: csinos, kedves, sportos, mosolygós, talpraesett, nagyon jó volt az ágyban, és - ki érti a nőket - nagyon odavolt értem. Csak annyit mondtam neki, hogy nem vagyok belé szerelmes. És ez igaz is volt. Búcsúszex és vége lett a történetnek...

Egy csajszi meg néhány hét után közölte, hogy kinézett egy gyémántgyűrűt... És igen drágát... Nem kapta meg. Akkor elkezdett nyaggatni egy telefonért. Végül azt megvettem neki, mert annyira sóvárgott érte. Néhány nap múlva leejtette, és ripityára tört. Azt mondta: "nem baj, úgyis utáltam". Este összepakoltam és indok nélkül távoztam.

Talán a legérdekesebb az a csaj volt, aki néhány hét után elmesélte, hogy időnként szokott biztosítással trükközni, fizetés kiegészítésként, és hogy erre apja "okosította ki". Úgy értékelte, hogy ő csak élelmes, és csupán nyitva tartja a szemét a lehetőségek előtt. Elkerekedett a szemem, ez nemigen illett össze az én értékítéletemmel. Aztán megtapasztaltam ezt az élelmességét. Egy repülőút során - hogy, hogy nem - bedagadt a lába. Én nem ítéltem vészesnek a dolgot, és a légiutaskísérőt sem hatotta meg nagyon, mondta hogy kis masszírozás és néhány percen belül rendben lesz. Ő azonban eljátszotta a "nagy halált", a gépről már csak tolókocsiban volt hajlandó letolatni magát. Aztán míg az átszállásra vártunk, nyaggatott hogy toljam be az orvosi ügyeletre, hogy vegyenek fel jegyzőkönyvet, amit majd a biztosítóhoz otthon be lehet nyújtani egy kis kártérítésért. Nem volt pofám hozzá, mondtam hogy álljon fel, nincs nagy baj, de hajthatatlan volt. Félve végül bevittem a dokihoz, aki egy perc vizsgálat után átlátott a szitán a jegyzőkönyvet illetően, és határozottan közölte, hogy nincs miről jegyzőkönyvet fölvenni, örüljön hogy nincs semmi baja, és "kidobott". Szörnyen égett a képem. Csajszi ezután fölpattant a székből, és csak ennyit mondott: "ez nem jött be". Otthon közöltem vele, hogy bocs, de ez nem az én stílusom, és nem találkoztunk többet...

Biztos volt még egy-két eset, de ezek voltak a legjobbak... :)

Kettő ok is volt, egyiket sem akartam megmondani neki. Az egyik az volt, hogy már úgy léptem be a kapcsolatba, hogy szerelmes voltam másba, de az érzéseim a kapcsolat alatt sem enyhültek, nem hogy elmúltak volna. Ezt egyébként szívesen megmondtam volna neki, csak előtte már sokszor megvádolt, hogy én megcsalom őt, ezért ezt véka alá rejtettem. A másik ok az volt, hogy szerinte a tudtom nélkül levelezgetett egy olyan csajjal, aki iránt többet érzett, de mivel azelőtt olyan szépen felépítettem magam körül egy imdizset, amiben független, kizökkenthetetlen nőnek tituláltam magam, aki nem féltékenykedik soha, ezért egyszerűen nem volt összeegyeztethető az igazság az erkölcseimmel. Tulajdonképp a mai igen elcsépelt "alfa hím" női változatát építettem ki magam körül és nem akartam, hogy ledőljön körülttem a kártyavár, ezért a büszkeségemet meghagyva, győztesként léptem ki a kapcsolatból.

Neki csak annyit mondtam, hogy kihűlt a kapcsolat.