Meghúznátok egy ilyen lépést csak azért, h ne találkozzatok a volt párotokkal, akivel a 'szabadság' vágy miatt szakítottál?

Rövidebben nem tudom sajnos összefoglalni.

Tavaly ősszel kezdtem az egyetemet és megismerkedtem ott egy sráccal, akibe egyszerűen egyből beleszerettem, hasonlóan érzett ő is, viszont fél évig küzdött ellenem, mert ő úgy jött az egyetemre h bulizik, csajozik, kocsmázik stb és nem akart komoly kapcsolatot, ő még csak 18 éves volt, én 20. A 2. félévben vagyis tavaly tavasszal végül aztán összejöttünk, hatalmas szerelem (volt), én a mai napig ugyanúgy szeretem őt, minden hibájával, pedig az a 2 év korkülönbség jó néhányszor előjött, ugyanúgy eljárt bulizni, iszogatni a haverokkal, viszont neki ez a szabadság is kevés, és októberben végül szakított. A legfájóbb az volt az egészben, h az volt az indok, h neki túl korai egy ilyen kapcsolat, ha 5 évvel később találkozunk, akk a felesége lettem volna.

Elfelejtetni persze nem tudtam őt, hiszen szinte minden óránk közös az egyetemen, és látni lehetett rajta is nagyon, h mennyire szenved a jelenlétemben.

Decemberben volt előzetes tárgyfelvételünk az egyetemen és láttam a neptunban h egyetlen órát se vett fel a következő félévben, tegnap (teljesen véletlenül) összefutottunk egy buliban és teljesen barátian elkezdtünk beszélgetni én pedig rákérdeztem, h miért nem vette fel a tárgyait.

Amire azt mondta, h kihagyja a tavaszi félévet miattam, mert tudja h mennyire fáj nekem ez az egész és neki is. Na hát, oda is volt ezzel a szilveszterem, ismerem a szüleit, és tudom h mennyire fontos nekik ez az egyetem dolog, és el tudom képzelni h milyen veszekedések voltak náluk amikor ezt bejelentette.

Bennem pedig egy világ dőlt össze, hiszen a célom az volt, h a következő félévben visszaszerezzem, és egyszerűen nem voltam felkészülve erre, h lehet h tegnap láttam őt utoljára.

Másnak is ennyire fontos ez az egyetemi életérzés, szabadság, h a szerelem helyett inkább azt választanád? Vélemények erről a döntésről?