Hogyan engedjem el?

Tudom, hogy sok ilyen kérdés van, viszont sokat segítene, ha itt kapnék tanácsokat/válaszokat. A barátomat (vagyis a volt barátomat) interneten ismertem meg, ő írt rám. Később ebből találkozók lettek, már az első randi után megcsókolt. Mindig, amikor találkoztunk levettem a szavaiból, hogy ő ezt komolyan gondolja. Tényleg azt éreztem, és még most is azt érzem, hogy ő a tökéletes számomra. Két hónapja ismerjük egymást, igazából ez egy egy hónapos kapcsolat volt. Tudom, hogy nem sok idő, de bennem közben kialakult egy olyan mértékű kötődés, hogy most, hogy tegnap szakítottunk, (Nem tudtunk találkozni, viszont nekem elegem lett és leírtam neki facen, hogy nem így képzeltem el egy kapcsolatot, alig tudunk találkozni, viszont nagyon közel vagyunk egymáshoz, azt érzem hogy ez nekem fontosabb. Ő meg erre leírta, hogy nem szerelmes belém, viszont lát ebben lehetőséget, de végig kell gondolnia a dolgot), és lassan egy senkinek érzem magam. Tudom, hogy nem kéne, de folyamatosan arra gondolok, hogy amikor vele voltam, úgy puszilgatott végig hogy semmit nem érzett. És ez nagyon fáj. Leírtam neki egyébként, hogy mivel így érez, nem igazán tudok több reményt fűzni a dologhoz. Egyszer még biztos fogunk találkozni ezt megbeszélni, meg van nála néhány cuccom. Szerintetek mi tévő legyek? Ha azt mondja majd élőben, hogy ő még megszeretné próbálni ezt, mert lehet, hogy belém tudna szeretni, akkor belemenjek? Vagy adjam ki inkább az útját és kíméljem meg magam a felesleges szenvedéstől? És hogyan dolgozzak fel egy ilyen mértékű csalódást? Tudom, hogy hosszú lett, bocsi. Kérlek segítsetek:(