Hogyan dolgozzam fel a szakítást?

A barátnőm, akit mindennél jobban szerettem, meg volt mindenünk elhagyott bármilyen indoklás nélkül. Én azt hittem tökéletes volt minden, egyetlen negatívum talán a szexben volt az én részemről (nekem ő volt az első, és nála tapasztaltam ki a dolgokat), de ezen is igyekeztem javítani. HA bármi veszekedés is volt, mindig békésen pillanatok alatt megbeszéltük. Sose korlátoztam le, nem féltékenykedtem, biztos voltam benne, hogy szeret és nem csalna meg. Anyagilag jól álltunk, volt rengeteg közös program, jól éreztük magunkat, de most vége lett. Teljes űr van bennem, próbálok ismerkedni új csajokkal, de egyik se tud megfogni, mint az exem. Az is bánt, hogy idő közben összejött egy tróger kocsmatöltelék jövő nélküli suttyóval. Állandóan rajta jár az eszem, a becenevek amiket tőle kaptam, az ölelése, a mosolya.... már 4 hónapja történt, és csak 10 hónapot voltunk együtt, de nem tudok sehogy se felejteni. Amikor velem volt, együtt sportoltunk, egészségesen élt, most viszont cigizik, rengeteget kocsmázik, akár azt is el tudnám képzelni, hogy drogozik.... rossz látni, hogy így tönkreteszi magát. A barátaimmal csak nagyon ritkán tudok találkozni, teljesen magányos vagyok, hétvégente is inkább bejárok túlórázni, pedig nem szorulok rá, de legalább lefoglal, addig se gondolok rá annyit. A szívembe zártam, és nem tudom elengedni. Aki már hasonlót átélt, hogy sikerült a dolgot feldolgozni?

22F