Felnőtt párkapcsolatban mennyi együttlét egészséges?

30-as pár vagyunk, egy éves a kapcsolat, külön élünk. Én elváltam, ő eddig csak egyedül élt. A szokásunkból adódóan más az igényünk az együttlétre. Én vele lennék sokat, ehhez vagyok szokva, hogy a másik mindig velem van. Ő viszont szeret egyedül is lenni, így van, hogy 1-2 napig nem találkozunk. Kb 2 hetente van ilyen. És bár nagyon közel lakunk egymáshoz, de ritkán alszik nálam vagy én nála/ heti kétszer kb/.

Szerinte elég sokat vagyunk együtt, nekem meg ez kevés. Én akár össze is költöznék vele, de ő ettől az igénytől baromi messze áll. Én meg ezt nehezen értem meg, emiatt azt gondolom, ő nem tervez velem hosszú távra.

Valahol belül megértem őt és érzem, hogy szeret és fontos vagyok neki. Mégis ha azt mondja, másnap nem jön, mert itthon akar pl olvasni vagy bármi mást, az nekem irtó rosszul esik. Pedig tudom, hogy szüksége van én-időre, meg nekem is, és azt is, hogy nem szabad birtokolnom, rámásznom, mert úgy elrontom a kapcsolatot. Mégis nagyon szenvedek, mikor tudom, hogy velem lehetne, de nincs.

Mikor nem voltam vele, akkor jól éreztem magam egyedül, tehát nem hiszem, hogy ez kapcsolatfüggőség, és félek, hogy birtoklás, de nem tudom, hogyan kezeljem jól, hogy ne szenvedjek. Vele igyekszem nem éreztetni ezeket a kínlódásaimat, de persze tudja, észre veszi. :(