Szerintetek van boldog, kiegyensúlyozott, hosszú párkapcsolat szerelem nélkül ?

Én ebbe nem mennék bele, hogy házasodjak és gyereket vállaljak. Oké, jönnek majd a szerelem elmúlik blablák, meg akik megalkudtak ennyivel, de az teljesen más. Az első esetben legalább volt szerelem, ami átalakulhatott. Itt meg csak egy szorosabb barátságot látok.

Nekem ez nem lenne elég. Ha neked hiányzik ez az érzés és vágysz rá, akkor neked sem. És majd jönni fog valaki, akibe bele is esel, aztán ott lesz a gyerek is, az lesz még egy szép történet.

Amúgy ő tud erről, hogy ez van benned? Gyanítom, hogy nem...

Kérdező, én is hasonló helyzetben járok. 8 éve vagyunk együtt, 15 éves koromtól ismerem. Az elsö 3 évben éreztem a szerelmet - amiről azt mondják hogy kb 1-3 évig tart -, jelenlegi állapotban őt inkább testvéremnek, mintsem szerelmi partneremnek érzem. Mi is nagyon jól kijövünk egymással, nincsenek egetrengető viták, sok a közös bennünk és tényleg hasonlóan látjuk a világot. Ő az irányomba érzi a vonzalmat, én az övébe már nem igazán. Pedig nem arról van szó, hogy csúnya férfi lenne. De nem tehetek róla, nem jön ez a plusz. Mivel mi együtt nőttünk fel, így tényleg sok mindenen keresztül mentünk, eddig úgy voltam, hogy majd idövel jobb lesz. Egyébként az eljegyzés gondolatától én is frusztrált leszek. Tudom, hogy valószínüleg elviselnénk egymást, de ilyen fiatalon -én 23 vagyok, te 30 - vajon ez eleg lesz hosszútávon?

Saját tapasztalatomból beszélek, elöbb-utóbb valószínüleg jönni fog egy harmadik személy aki felébreszti benned azt, amit most hiányként élsz meg. Én is így jártam. Mintha lekerült volna egy hályog a szememről. Elmentem szakmai gyakorlatra és az egyik munkatársam menthetetlenül megtetszett, pechemre - vagy nem is pechemre :-))))))) - ő is közeledik felém, mindig vannak ilyen alibi kávézások és monitor mögül lopva pillantások meg rengeteget viccelődünk. Én ezt szinten megosztottam a párommal - nincsenek olyan érzelmeim és sajnos van egy lehetséges harmadik személy -, nyilván nem esett neki jól, de érzi hogy kihűlt köztünk a dolog. Mi most jelenleg a szakítás szélén állunk, de elég higgadtan kezeljük. Én úgy gondolom, hogy amíg vele vagy, a hiányát nem fogod érezni. Vagy azt kellene megpróbálni, hogy ideiglenesen pihentetni a kapcsolatotok, hogy meglásd, a hiánya mit vált ki, vagy végleg kilépni még mielőtt úgy jársz mint én: az életedbe sodor az élet egy másik személyt aki miatt csillogó szemmel nézel a mosdó tükrébe mert beszéltetek pár percet a cég konyhájában.