Lányok! Volt olyan, hogy egy fiúval barátkoztatok volna, ha nem lesz belétek szerelmes?

Mostmár minden férfivel szemben így lépek fel, ha többet akar és ez nem kölcsönös. Emellett veszettül lassan engedem közel magamhoz őket, nagyon figyelek a jelekre, hogy mikor kezd többet érezni.

Szeretem a férfiak társaságát, nagyon jó barátok, egészen más a velük eltöltött idő, mint a barátnőimmel. Ugyanakkor, túl sokszor futottam bele (szinte mindig), hogy többet akar a pasi egy idő után. Azután, hogy előáll ezzel a pasi, vagy elkezd finoman mélyíteni a kapcsolaton, udvarolni, akkor elköszönök.

Volt olyan fiú még régen, gimi idején, aki miatt a szívem szakadt meg, de képtelen volt helyén kezelni ezt, pedig évekig küzdöttünk, hogy egyensúlyba kerüljön újra a barátságunk. Nagyon, nagyon mélyen kötődtem hozzá, a mai napig sokszor eszembe jut, pedig évek óta nem beszéltünk, nem is láttam. Szomorú vagyok, hogy úgy alakult, ahogy, de ma már egy idegen.

Erre soha többet nincs igényem.