Ennyire nagy bűn lenne, hogy nem kellek miatta már senkinek sem?

hány éves vagy?

Ha most olyat írok ami nem tetszik neked, akkor hisztit fogsz csapni?

Ha mindig veszekedsz vele, akkor csodálkozol hogy azt hiszi, hogy nem szereted?

Anyám után, nem vágyom még egy ilyen nőre, bocsi.

"...alapból kedvelem a vitázást". Nézd, nem mindenki szereti, hogy minden szavába belekötnek, vagy hogy állandóan vitatkoznia kell valakivel (nem tudom, milyen gyakran "szólogatsz be" másoknak). Az egy dolog, hogy megbeszélitek a problémáitokat, de a hisztizés nem ez a témakör. A hiszti és a veszekedés pont elég ahhoz, hogy felőrölje a másik idegrendszerét, vagy egyszerűen ráunjon arra, hogy mindig ezt kell hallgatnia. Ha vannak problémáid, akkor azt beszéld meg normálisan valakivel, lehet az a barátod is. Hidd el, szép szóval többre mész, és meg fognak hallgatni. Egy idő után nekem is elegem lenne abból, hogy állandóan rajtam csapódik le minden, még akkor is, ha nem vagyok hibás semmiben. Alapvetően segítőkész ember vagyok, és meghallgatom mások problémáit, de az állandó hisztizést és veszekedést képtelen lennék elviselni (főleg ha indokolatlanul b*szogat engem valaki, és utána még bocsánatot sem kér). Azért viszont nem haragudnék, ha valaki úgy állna oda elém, hogy "voltak/vannak problémáim, szeretném veled megbeszélni, ami nyomaszt". Egy idő után még annál is elszakad a cérna, aki egyébként birkatürelmű, hosszabb távon szerintem senki nem képes ezt elviselni (hát még ha őt is nyomasztják az egyéb gondjai).