Miért ilyen nehéz?

Nem lett semmi:(:(:S Kiderítettem hogy más sráccal kavar már. Most tudtam meg totál lesokkolt 10 percig nem bírtam semmit csinálni csak ültem. Nem is illik hozzá egy b. alf *asz a csávó, jó ezt irigységből mondom. De én jobb vagyok nála. (gazdag és emiatt márkás cuccai vannak húúú.. egy nap én is az leszek, ahogy a barátnője írta jó stílusa van (képen) armani póló, így nehéz a jó stílus ha a szüleid mindent megvesznek, bár nem panaszkodhatok nincs rossz dolgom, nincs sok pénzünk, de ha kell a szüleim az utolsó pénzüket is rám költik. Mondjuk drágább ruhát (5000 ft-s pólót) úgy 3 havonta kapok 2 darabot. Persze valahol megértem talált egy srácot akivel gazdagon élhet. Mondjuk ezt is magamnak köszönhetem, ha már elejétől fogva ilyen szerelmes lettem volna belé még mindig együtt lennénk. Meg túl későn kezdtem el ezt az újra összejövést tervezgetni. Most meg nézhetem ahogy valami divat bu. zi gazdag h. üly. egyerek van a szerelmemmel. Szerintem egy hétig nem lesz életkedvem utána remélem javulok... Szüleimnek sem mondom el senkinek mert ők mindig arra tanítottak hogy sose veszíthetek mindig nekem kell győznöm, ha viszont veszítek akkor tegyem túl magam és legyek erős, legyek jobb mint a többiek csak így lehet normálisan élni az életet. Nem tudom hogy mi esélyem lenne még ez ellen a majom ellen... csajjal. Egyszerűen nem értem hogy mért buknak a csajok ezekre a divat bu zi páwa hü lye gyerekekre... Amikor más szegényebb srác mindent megadna érte.. Kb 1 órája beszéltem a csajjal amikor magamhoz tértem

a beszélgetés:

-Szia hogy vagy

egy kis beszélgetés mit csinál stb..

- valami fontosat el szeretnék mondani neked, de ezt csak élőben tudom, találkozunk valamikor?

erre ő: szerintem nekünk nincs miről beszélgetnünk.

-vallomást akarok tenni neked hogy mennyire szeretlek, és csak rád gondolok mindig.

ő: bocsi:( de mi már nem fogunk összejönni, 4 napja megismerkedtem egy fiúval.

-én jobban szeretlek mint az a fiú csak hagyd hogy bebizonyítsam.

ő: bizonyitsd egy másik csajnak én már foglalt vagyok:)

itt volt egy negyed órás szünet lesokkoltam teljesen, majd összeszedtem magam.

-úgy érzem hogy most először vagyok szerelmes és most kezdtem el hinni a szerelemben eddig nem éreztem még sosem

ilyet... ezt az érzést facebookon nem tudom leírni neked.

ő: ez szép amit írsz, és aranyos vagy de már mondtam hogy más sráccal járok.

- és ez a más srác mondott neked ilyeneket, hogy mindennél fontosabb vagy neki, és annyira hiányzol neki amikor nem vagy vele hogy nem tud aludni és már egy hete csak te jársz a fejében?

Látta: 23:50

választ nem kaptam:S:(

Ilyen érzelgős, romantikus dolgokat még talán nem is írtam csajnak, távol áll tőlem ez a dolog, de mégsem tudom rávenni arra hogy személyesen találkozzunk és megbeszéljük.. Nem nagyképűsködök most de jól nézek ki, sportolok.. Csak egy a bajom hogy nincs valami sok pénzem, de hát még csak 17 vagyok és ő is annyi.. Kőkeményen tanulok meg törekszem arra hogy egy nap sok pénzem legyen.

És van egy srác adott mindene szüleim 1/6 annyit se keresnek mint az övéi pedig 100x keményebben dolgoznak annál aki ül egy r.ohadt irodában és degeszre keresi magát azzal mert jó kapcsolatai, ismerősei vannak... (persze vannak tehetséges emberek is de a legtöbbje ilyen, konkrétan nem tudom hogy mivel foglalkoznak a szülei csak annyit tudok hogy túl sok pénzük van) Köszönöm Magyarország, hogy ekkora különbség van egy kétkezű munkával dolgozó ember és egy irodai semmit tevő között.

Ha nem dolgozna senki fizikailag akkor ez a sok b.úza aki ott ül az irodában semmit nem tudna csinálni. Értem hogy ez fordítva is igaz, de ebben az országban miért ekkora a különbség ember és ember között??? Még1x elmondom egy árva panaszom sem lehet mert a szüleim mindent megtesznek hogy jól érezzem magamat, de ez a kérdés állandóan felmerül bennem.

Visszatérve a csajra amíg élek nem fogom érteni. De nem adom fel ilyen könnyen:) Tanácsok jöhetnének még ha elolvastátok ezt a regényt amit írtam.