Egyedül jobb, mint egy felszínes kapcsolatban? Bővebben bent.

Azért ez meredek:

"közös hitel, közös tetoválás szóval minden ami egy egészséges párkapcsolathoz hozzátartozik" :D

Szerintem fiatalok vagytok ahhoz, hogy elkötelezzétek magatokat egy olyan kapcsolatban (pláne hitellel meg eljegyzéssel, a tetkóról nem is szólva), ami nem felhőtlen. Én azt gondolom, minden kapcsolatból tanul valamit az ember. Legrosszabb esetben azt, hogy mi az, ami nem működik, de jobb esetben ennél sokkal-sokkal többet. A két hónapos kihagyásotok alatti kapcsolatokból is biztos épültetek, fejlődtetek. Tudom, hogy amikor benne van az ember, nem könnyű így felfogni, de ezt a kapcsolatot is úgy kellene szemlélnetek, mint valami, amiből sokat tanulhattok magatokról, az életről, a kapcsolatokról általában. Adjatok időt magatoknak egymás mellett, hogy a 2 hónapos döccenés után mennyire tud ismét működni a dolog! Addig ne vágjatok bele semmi komolyba (még egy kicsi tetkóba se!), amíg nincs rendben, és nem érzitek mindketten úgy, hogy minden kerek. Ha kell, kicsit hanyagoljátok egymást, vagy ha kell, szervezzetek több közös programot, költözzetek össze, ti tudjátok melyik segítene. Kísérletezzetek! Próbálkozzatok, és ha tényleg szeretitek egymást, akkor meg fog oldódni a probléma, és léphettek tovább. Ha meg nem szeretitek egymást, vagy nem kölcsönös, akkor meg nem is olyan nagy kár az egészért, mint ahogy most gondolod. A beszélgetések, a másikra való odafigyelés szokott segíteni.

A legjobb hozzáállás szerintem az, hogy ha egymásnak vagytok teremtve, akkor működni fog. Ha meg nem, akkor tanultok belőle, hogy majd az igazival gördülékenyebben menjen. A lényeg, hogy akármi is lesz, az nektek jó lesz valamilyen értelemben. Ez a helyes attitűd, így kell nézni.