Miért lett vége a kapcsolatotoknak?

A mostani rélem örökre szól;-)

Előtte:

Mikor miért...

Egyzser megcsaltak..hivatalosan 3 hónap, gyakorlailag majdnem 1 év(tudom nem hosszú, de érzelmileg nagyon komoly volt nekem, első szexuális élmeny..stb)

Elmúlt...alapvetően nem tudom miért, de elmúlt a szerelem, nagyon szerettem továbbra is,mde csak mint barátot.

Utóbb tudom, hogy nem illettünk össze, de 20 évesen még nem láttam ezt.

Túl határozott és domináns voltam a kapcsolatunkban. Emiatt nem éreztem nőnek magam, nem voltunk egyenranguak, hosszabbtávon szerintem mindent kiöltem volna páromból, amit megszerettem benne, mert mindig meg akart felelni, mert mindig azt mindta amt hallani akartam, vagyis ami szeribte hallani akartam...en pedig egyenrangú felet akartam agamnak..

De erre már a szakításbután jöttem rá, hogy alapból ez volt a baj.

1,5 év

Ezután jött a párom, aki amúgy már a férjem, 6. Évünket tapossuk..

legutolsó hát, az az igazság h már untam a kapcsolatot, és egy összeveszés után hamar pattant az agyam és elküldtem olyan mondva ami után nem köszönt fél hónapig :D de hát na nem lehet engem sokáig utálni.:É Azóta beszélünk.

De nem bírom a kötöttségeket hosszú ideig.A nő hosszú távon keserű, rövid távon édes.

A legutolsó azért mert támogattam a karrierjét. Őt külföldre akarta küldeni a cég, magasabb bér és magasabb beosztásért. Én nem tudtam vele tartani, de lemondott volna erről a lehetőségről. A távkapcsolat meg nem volt opció. Meggyőztem, hogy nem legyen hülye, értem ne áldozza fel a karrierjét. Ha úgy alakul akkor találkozunk még.

Maradtunk barátok, és nagyon jó a kapcsolatunk. Eleinte neheztelt rám, hogy csak úgy lemondtam róla... de ő egy olyan ember aki nagyon jó a munkájába, élvezi is amit csinál. Ha itthon marad, akkor megreked, mert annál feljebb nem nagyon volt. És azt akartam, hogy teljesedjen ki. Nőt/szerelmet bármikor talál, de az a lehetőség... lehet csak egyszer jön az életében, úgyhogy ragadja meg!

Most már ő is igazat ad nekem. Bár sajnálja, hogy ezért a kapcsolatunkat kellett feláldozni. De én nagyon örülök neki, hogy a munkájában megbecsülik és boldog.

A legutóbbinak talán azért (4 hónapig tartott) mert nem illettünk össze igazán, se veled-se nélküled kapcsolat volt, más volt az értékrendünk, más dolgokat tartottunk fontosnak, nem igazán találtam a helyem a kapcsolatban, nem éreztem jól magam, így szakítottam, de utána egy hónapig még szinte ugyanúgy beszéltünk, találkoztunk, mert a kialakult érzelmek miatt nem tudtunk elszakadni egymástól, aztán már úgy volt adunk még egy esélyt a dolognak, de rövid úton megint nézeteltérésünk lett, majd utána ő nem akarta már folytatni.

26F