A valóságban is létezik a nagy, drámai könyvbéli szerelem?

Létezik.

még szép.

Létezik! Már több mint egy éve így érzek :) Ráadásul tudok közben józanul is gondolkodni, ezért azt is tudom, hogy együtt érdemes leélnünk az életünket ;)

Én még nem tapasztaltam és nem is láttam a környezetemben sem. Szerelmek már voltak, jöttek-mentek. Volt fellángolás, volt ami évekig is eltartott, de elmúlt, pedig az elején azt hitték, együtt élik le az életüket. Én még szerelmes se nagyon voltam, holott barátom már nem egy volt. Egyszerűen nem vagyok szerelmes típus, nem is nagyon vágyom rá, pár nélkül is ugyanúgy elvagyok, mintha van valakim. Mindig én szakítottam, mert ráuntam az adott férfira. Most van barátom fél éve. Józan ésszel el tudom vele képzelni az életem akár életünk végéig is, az érzelmeim nem befolyásolnak. Jó vele, de nélküle is ugyanilyen lenne.

Nem. Az, ha valaki ilyet érez, annak valami nem működik az agyában.