Mit tegyek? A házas emberrel való kapcsolatom után, nem bízom többé magamban és a jelenlegi páromban sem.

Megpróbálom a lehető legrövidebben leírni.

Tudom, hogy bűn és a pokolra jutok de beleszerettem egy (számomra) nagyon különleges férfibe. A kapcsolatunk is az volt...meseszerű. Csakhogy házas volt két gyermekkel és majdnem kétszer annyi idős mint én. A kapcsolat 1 évig tartott miután kiléptem belőle mert nem bírtam elviselni az örökös várakozást és azt, hogy nem én vagyok az első a számára (érthető módon.)

Van egy fiú az életemben aki mindig mellettem volt. Én is Ő mellette, mikor szakított a barátnőjével. Már-már legjobb barátoknak mondtuk magunkat, hiszen az életünk minden szakaszában (majdnem minden szakaszában) osztoztunk. Tud erről a kapcsolatomról is. Vele mindig felszabadultan tudtam beszélni mindenről és boldog voltam a társaságába. Idő közben megtörtént, összejöttünk...ennek lassan 4 hónapja. Eleinte azt vettem észre, hogy kezdek féltékenykedni (ami sose volt jellemző) és mostmár odáig fajult, hogy rájöttem nem bízom benne...pedig előtte, vakon! Úgy érzem totálisan elvesztettem a bizalmam a férfiak felé pedig a jelenlegi páromnak én vagyok a legfontosabb az életében és ezt nap mint nap bizonyítja...Mi lehet a baj? Szeretem a párom...sose hagynám el. De ott az örökös félelem, hogy elveszítem. Hogy tudnék ezen enyhíteni?Mivel segíthetnék magamon és a kapcsolatunkon?