Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ti nem féltek attól, hogy elmagányosodtok?
Én jobban félek attól, hogy túlságosan függésbe kerülök zoktól, akikkel jóban vagyok és így elvesztem önmagam.
De amúgy miért veszítenéd el a barátaidat, csak mert nincs kapcsolatod?
2015. máj. 26. 04:00
Hasznos számodra ez a válasz?
Felesleges félnem attól, hogy elmagányosodok. Már el vagyok magányosodva. :)
Viccet félretéve: nem vagyok teljesen elmagányosodva, bár meglehetősen zárkózott ember vagyok, erős igénnyel az egyedül töltött időre.
De nem szorongok, hogy elveszítem a barátaim. Van egy stabil baráti köröm, ők azt is megszokták, hogy akár fél évig nem látnak. Nem kell attól félnem, hogy nem tekintenek barátjuknak, ha esetleg csak hosszú hónapok után bukkanok elő. De a gyakori összejövetelekre is nyitottak, és erre nagy szükségem lesz, mert nem sokára kikerülök a kollégiumból (ahol azért felszínesebb haverokat mindig találni a társas igény kielégítésére).
Miért félsz, hogy elveszíted a barátaidat? Nincs lehetőséged ápolni velük a kapcsolatot?
2015. máj. 26. 04:32
Hasznos számodra ez a válasz?
Nekem van parom, igy a szorongasom inkabb ra vonatkozik, mint a baratokra. 12 eve vagyunk egyutt. Sokat gondolok arra, hogy mi lenne velem, ha elveszitenem. Megcsalastol nem igazan felek, de persze az is megfordul idonkent a fejemben, hogy mi van, ha talal valaki mast. Tobbnyire attol tartok, hogy valami baja esik. Nem elnem tul... Nagyon kuzdok ezzel. Nem tudom legyurni a felelmemet :(
2015. máj. 26. 07:03
Hasznos számodra ez a válasz?
42/F. Én nem ismertem még a szüleimet sem. Nem voltak barátaim. Nincs rokonom nincs családom. Senkim sincs. Van amikor annyira magányos vagyok, hogy egy beszélgetek már magammal is. Azt a borzalmas magányt nagyon kevesen ismerik. Amikor nem beszélgetsz senkivel hetekig. Amikor bemész a boltba és annak is örülsz mert valaki ha csak foghegyről de vissza köszön. Gondolkozol mert már nem emlékszel volt e olyan hogy valaki megszólított? Az ember eljut arra, hogy már minek lenni? Mert ha rájön az ember, hogy ha nem lenne és ez egy embernek sem tűnik fől, akkor szembe kerül azzal hogy önmaga kinek kellet életében.
2015. máj. 26. 09:29
Hasznos számodra ez a válasz?
Velem már megtörtént, szóval nem félek tőle.
Most van 1-2 ember, akikkel kicsit kezdek jóban lenni, talán fog ez változni, mert egyébként nehezen ismerkedem.
2015. máj. 26. 17:43
Hasznos számodra ez a válasz?
2015. máj. 26. 17:46
Hasznos számodra ez a válasz?
Mindenki meghalhat, ez tény, az anya is elveszítheti a gyerekét, hány olyan hírt lehet olvasni, hogy buliból hazafelé jövet, gyorshajtásban meghal 22 éves sofőr pld. Én inkább anyaként félnék ilyesmitől, hogy elvesztem a gyerekemet. De ha van két-három jó barátod, csak nem kell attól tartanod,hogy meghalnak. Majd ha 60 éves leszel, akkor kezdhetsz azon gondolkodni, mi lesz, ha valamelyik barátomat elveszítem, mert meghal.
2015. máj. 27. 09:46
Hasznos számodra ez a válasz?
Én félúton járok kb. Mindig találok egy pár embert, de sajnos az esetek 99 százalékában ők sokkal inkább extrovertáltak... Én nagyon szeretek egyedül lenni, egyedül menni kirándulni, moziba, vagy vásárolni, és nagyon sokszor hívnak, hogy menjek ide-oda-amoda, és sajnos az ismerőseim többsége nem képes elfogadni, hogy az eseteke többségében egyáltalán nincs kedvem úgy kimozdulni, hogy részegség legyen a vége... Ez van, legalább azt tudom, hogy a szüleimre mindig számíthatok, de már hozzászoktam, hogy többnyire elfordulnak tőlem.
2015. máj. 28. 15:10
Hasznos számodra ez a válasz?
Már megtörtént, egész eddigi életemben magányos voltam. 24/F
2015. máj. 28. 15:27
Hasznos számodra ez a válasz?
2015. máj. 30. 16:37
Hasznos számodra ez a válasz?
Kapcsolódó kérdések:
válasza: