A szerelemnek ez milyen foka? Hogyan tudnám kiírtani magamból?

Konkrétan kezd nagyon elegem lenni... Szó szerint felőröl ez az érzés, lefogytam 15 kilót, már most egy csontváz vagyok, de továbbra sincs étvágyam se, ha leeröltetek magamba valami ételt, jó esélyel kihányom. Ismerőseim azt hiszik, anorexiás lettem, és egyre gyengülök is. Nem tudok szabadulni a gondolatoktól, néha az ájulás szélén vagyok már, de csak azért se akarom alkoholba és egyéb szerekbe (cigi, fű) fojtani a dolgokat, mert az attól csak rosszabb lesz. Ami a fő probléma, hogy az, aki ezeket az érzéseket válltja ki belőlem, az egyik munkatársnőm, de ami még sokkal rosszabb, hogy egy másik munkatársammal enyelegnek egész nap az irodában, (persze csak titkosan, mintha előlem rejtőzködnének) és mivel muszály együtt lennünk így 3-an, úgy érzem, lassan végem. Kilépni nem szeretnék a munkahelyemről, mert 2 év után találtam végre állást a sok munkanélküliség után, pszichológusra nincs pénzem, mi az, amit tudnék tenni, hogy (kissé eltúlozva, de) úgymond ne dögöljek bele a szenvedésbe? Ha valakinek volt már hasonló, szívesen meghallgatom, hogyan tudott ebből kilábalni. Félek, hogy még tovább fogyok, pedig így is már 57 kilóra csökkentem, és vagyok 178 cm.

22/F