Ha mindkét fél igazán akarja, ki lehet bírni, hogy hétvégente meg szünetekben találkozik csak a párjával? Tudtok esetleg mondani jó tapasztalatot erről? (többi lent)

Én 18/L vagyok, és mi is csak hétvégente találkozunk egymással, mert ő sokat dolgozik, pedig kb. 10 km-re lakunk egymástól. Nyári szünetben, persze többet vagyunk együtt, a leállás 2 hetében pedig minden nap együtt voltunk. Mi 2 éve vagyunk együtt, és nekünk jó ez így :) Sőt, a 2 hét leállásban volt pár nap, amit külön töltöttünk, és rendesen felpezsdültünk utána.

Szerintem ha minden hétvégén fogtok találkozni, az bőven elég. Szerintem hülyeség házasosdit játszani, hogy minden nap együtt legyen valaki, hiszen akkor teljesen feladod a saját énedet, ami nem jó. Plusz, néha ki kell hogy szabadulj a rózsaszín ködből, hogy tényleg olyan tökéletes-e a párkapcsolatod, hogy egy élethosszig vele légy.

2 és fél éve vagyok távkapcsiban a párommal, a táv 200 km. Nagyon szeretjük egymást, heti egyszer találkozunk pár órára a két város között, és csak akkor egymásnál, mikor mind a kettőnknek jó. Egyébként meg mindennap skype-on beszélgetünk. Hamarosan pedig összeköltözünk, eddig nekem a suli miatt nem volt lehetséges ez és most meg munkát keresek.

Ha tényleg szeretitek egymást, megbíztok egymásban, hűségesek vagyok, nem vagytok féltékenyek és tényleg akarjátok, akkor igen, minden lehetséges. :)

25N