Szánalmas lennék? Ha nem lehetek a barátnője, leszek a barátja. Ez rossz?

13 éves koromban ismertem meg, nagyon sokáig csak plátói volt a dolog. Teljesen belezúgtam, tökéletesnek hittem. De közben féltem tőle, ha a közelemben volt, a gyomrom görcsben volt, megszólalni alig merte, nehogy remegjen a hangom, vagy valami "ciki" dolgot csináljak.

De nem tökéletes, csak külsőre... Lányokat vág át azért, hogy szexet kapjon. Csak erre megy szinte. 14 éves kora óta füvezik, bulizik, iszik és szórja a pénzt. Szabályai vannak és hiába jófej, nagyon kevés embert szeret igazán. Ismerem, annak ellenére, hogy alig beszéltünk... Közös barátaink vannak, majdnem ugyanaz a baráti társaság. És mindig elhitettem magammal, hogy túl vagyok rajta, de mikor láttam, hogy valamelyik barátnőmet fűzi, akkor ugyanúgy rosszul éreztem magam. De az utóbbi időben jóban lettünk... Nem próbált főzni, egyszerűen csak sokat beszélgettünk. Eleinte csak bulikban, utána Snapchaten, később chaten, most már pedig egész nap, van, hogy elmegyünk együtt kajálni, ő hoz-visz mindenhova, együtt járunk vásárolgatni, moziba és tényleg szinte mindent megbeszélünk.

Szeretem, de úgy vagyok vele, hogy jobb ez, mintha még mindig nem állnánk szóba egymással. Tudom, hogy nem akar komoly kapcsolatot, így mindig azzal nyugtatom magam, hogy amíg a többi lány átmeneti az életében, én maradok.

19L