Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Szerelem » Fiúk ti meddig udvarolnátok...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Fiúk ti meddig udvarolnátok egy olyan lánynak, aki tetszik nektek, kedves is veletek, de nem meri kimutatni az érzelmeit, sőt, az ellenkezőjét mutatja, mint amit érez?

Figyelt kérdés

Arról van szó, hogy beleszerettem egy 5(!) évvel fiatalabb srácba, aki túl jó pasi hozzám képest. Eleinte minden gyönyörűen indult: egyből megvolt a szikra, mitöbb rószaszín köd, boldogok voltunk kb. 2-3 alkalomig, amikor is észrevettem, hogy túlságosan jó pasi hozzám képest. Nem is értem, mit eszik rajtam, oké, nem éppen vagyok rossz nő, de az ilyen szintű pasiknak már kevésbé szoktam bejönni. Már az is megfordult a fejemben, hogy csak játszik velem, hogy kipróbálja, milyen egy idősebb nővel lenni. Gyönyörű, jó képű, sportos, izmos, kedves, segítőkész, gyönyörű fehér fogsora van és csoki bőre. MMA harcos és -edző. Ezen kívül jön-megy, nagyvilági életet él, népszerű, nagyon sokan szeretik és felnéznek rá, facebookon kb. 1200 ismerős, még sincs elszállva magától, hanem szerény (de közvetlen) ami még vonzóbbá teszi. Ráadásul nagyon-nagyon rendes! Bár jó nőnek tartanak, én mégsem vagyok ilyen és kicsit beszűkült életet is élek és nem vagyok amolyan "menő-manó", mint ő. Bármelyik lányt megkaphatná! (viszont másfél éve nincs komoly kapcsolata) Szóval amint ezek realizálódtak bennem, bepánikoltam, olyannyira, hogy elkezdtem kihátrálni a "kapcsolatunkból". Ő továbbra is jött, kedveskedett, segített mindenben, ölelgetett, azt mondta, nagyon szeret velem lenni és kereste a társaságomat stb. és szegény biztos nem értette, hogy miért lettem hirtelen zárkózott. Egyre inkább szégyellős lettem, mert olyan bénának érzem magam mellette! Ezért elkezdtem hárítani a találkozásokat :( jó én sem vagyok csúnya, viszont 5 évvel idősebb vagyok nála. Úgy gondolom, hogy hozzá egy nálam sokkal fiatalabb, szebb, nagy mellű, hosszú hajú playmate szintű lány illene, aki tele van önbizalommal és hasonló életet él, mint ő. Sajnos menthetetlenül beleszerettem, de mégis megfosztom magam tőle, mert annyira szerencsétlennek és bénának érzem magam, amikor vele vagyok. És emiatt a gátlásosság miatt már többször is bénáztam és beégtem. Úgy érzem, nem érem el az ő szintjét és nem tetszhetek neki! Nem hiszem el.. mint egy tinédzser! Az utolsó alkalmakkor volt, hogy egy szót se tudtam kibökni, annyira megvoltam feszülve, csak álltam ott, meg helyesltem és éreztem, hogy elsüllyedek szégyenemben. Teljesen lebénít a félelem. A helyzetet még nehezbíti a nyelv alapos ismeretének hiánya is, mivel ő osztrák állampolgár. Én viszont csak részben beszélem jól az osztrákot, ami azért is ciki, mert már egy ideje Ausztriában dolgozom, szinte itt is élek. Kb. a felét értem annak, amit mond és én folyton csak: "Tessék? Mondd máshogy légyszi! (vagy angolul)" És még van, hogy úgy se értem, ami baromi kellemtlen. (egyébként kellő önbizalommal ez áthidalható lenne) Persze tanulom a németet ezerrel, mert meg akarom érteni rendesen, amit mond és a munka miatt is. Ő megértő tipus, biztosan segítene, ha elmondanám, hogy mekkora akadály ez számomra, de azért szerintem magában olyan bénának tartana! Szóval ez megy egy ideje, majdnem 2 hónapja. Egyre kevesebbet próbálkozik, de azért még próbálkozik. Már 2 hete nem írtunk egymásnak (miattam) de tegnap beköszönt a melóhelyen, aminek iszonyatosan megörültem! De közben majdnem el is ájultam az idegességtől. Kedves volt és mosolygós, mint mindig, de én annyira féltem, hogy egy ürüggyel udvariasan lekoptattam :(

Egyszerre akarom őt, minden zsigeremmel, szinte csak rá tudok gondolni, másfelöl viszont nagyon félek tőle! Félek a beégésektől is, hogy milyen bénának fog tartani. Ez a kettősség lassan felőröl :(

De a kérdésem lényege az lenne, hogy szerintetek van-e még esélyem nála arra, hogy összeszedjem magam minden erőmmel és őszintén elmondjam neki, hogy hogyan érzek? Persze nem ennyire őszintén, mint ahogy itt leírtam nektek, de a lényege ugyanaz lenne, hogy tartok tőle, hogy ő túl jó hozzám én pedig túl idős vagyok ő hozzá és ezért vagyok zavarban, valamint a nyelvi akadályok is kellemtelenek a számomra. Hogy nagyon is vonzódom hozzá és vele akarok lenni, megismerni! Hogy nem arról van szó, hogy nem érdekel. Vagy már túl késő? A tegnapi eset után ma írtam neki egy sms-t, hogy bocsi és remélem, hogy azért hamarosan találkozunk, de erre már nem is válaszolt. Meg is értem, hiszen ő a szívét, lelkét beleadta heteken át, én meg.. És val. fogalma sincs hogy miért változtattam irányt, amikor olyan szépen indult minden. Fiúk, lányok segítsetek! Mit tegyek? Köszönöm előre is!



2016. szept. 18. 16:40
1 2
 1/18 anonim ***** válasza:
100%

Neki tuti az jön le az egészből, hogy nem akarsz semmit tőle. Kitartó a srác, én tuti nem küzdenék 2 hónapot egy olyan nőért, akiben nem látok semmi viszonzást. Amúgy egy dolgot nem értek. Elvileg felnőtt nő vagy, és nem érted meg azt, hogy ezzel a viselkedéssel pont az fogod elérni, amitől rettegsz?

Egyébként szerintem a tegnapi volt az utolsó lépése.

Kicsit gondolkodj már kérlek. 2 hétig nem beszéltek, ő gondolja, hogy jó, még egyszer, utoljára, hátha. Erre lekoptatod. Nem akarok vészmadár lenni, de szerintem itt úszott el a hajó, innentől neked kell teperni, ha akarsz valamit. Azért önbecsülés és van a világon, és a srác, pláne ha ilyen népszerű, ezt meg fogja unni. Mondjuk szerintem már tegnap megunta, de ne legyen igazam. 23/F

2016. szept. 18. 16:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/18 anonim ***** válasza:

Sajnos, ellököd őt magadtól, pedig ragaszkodna hozzád, és minden bizonnyal szeret is téged ha ennyire kitartó, mert már rég letett volna rólad és otthagyott volna ha nem szeretne....

Szóval lehet, hogy vele szemben önbizalomhiányod van, de ezzel tönkreteszed az egészet.

Téged akart veled akart lenni, de neki csak az esett le az egészből, hogy TE nem akarsz vele lenni. És őszintén szólván nem csoda ha elege lett.


Egyébként voltam együtt egy nálam 10 évvel idősebb nővel, eleinte ő sem akarta elhinni, hogy ő kell nekem, pedig mindent megtettem, nehéz volt eleinte mert ő is azt gondolta mi kellhet egy fiatalabb férfinak egy 10 évvel idősebb nőtől. Pedig kellett mert fülig belezúgtam. Nagyon megszerettem.

2016. szept. 18. 17:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/18 anonim ***** válasza:

Nem olvastam el az egészet, csak a kérdésedre válaszolok.

Egy percig se. Vagy szereted vagy nem. Mit kell színészkedni? Mitől félsz? Velem ne szórakozzon senki.

Szerintem kapj észbe és változtass a gondolkodásodon.

Mondom, hogy nem olvastam el végig!!!

2016. szept. 18. 18:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/18 A kérdező kommentje:
Igen, tudom jól, hogy eltaszítom magamtól :( de nem tudom, hogyan küzdjem le ezt a rémes önbizalomhiányt. Sajnos nem úgy működik, hogy eldöntöm, hogy holnaptól lesz önbizalmam és akkor lesz. Bár úgy lenne.. Fogalmam sincs, mit csináljak. Köszi, hogy válaszoltatok!
2016. szept. 18. 18:21
 5/18 A kérdező kommentje:
Nem olvastad végig, ezért azt se tudod, mit írtam. Ezért a válaszod se jó.
2016. szept. 18. 18:23
 6/18 anonim ***** válasza:

Első válaszoló vagyok.

Kicsit furcsa ez nekem, hogy én adok tanácsokat neked, hiszen szerintem jóval több dolgot láttál már az életben, mint én.

23 éves vagyok. 20 éves koromig az önbizalomhiány legsötétebb bugyraiban éltem. Minden, azaz minden olyan tulajdonság, amitől egy férfinak/fiúnak önbizalomhiánya lehet, bennem meg volt. Kopaszodás, jóindulattal is csak átlagos magasság, kövérség, meg hát persze a másik is, amit szerintem kitaláltál már. 20 éves koromban határoztam el, hogy elég volt ennyi, változtatok. Diéta, edzés, teljes külső átalakulás. Le merem írni, sokkal de sokkal jobban néztem ki, mint előtte. Belsőre viszont nehéz leküzdeni mindent, a mai napig nem is sikerült teljesen. Viszont 1 dolgot baromira megtanultam. Ahhoz, hogy az ember becsülje magát, ki kell hoznia magából a maxot, és ami rajta múlik, azt a tulajdonságot ki kell maxolni. 3 éve élek így, és csak mostanra sikerült nagyjából összeszedni magam, hogy merjek csajozni. Viszont, engedd meg, hogy leírjam, neked könnyebb dolgod van. Azt írod, hogy szép nő vagy, nem is értem, hogy miért ne tetszhetnél neki. Nő vagy, udvarol egy srác, neked csak 1 dolgot kéne/kellett volna tenned, bízni magadban és benne. Semmi mást. Ha már magadban nem tudtál, legalább benne bízhattál volna. Szeret, ez egyértelmű, viszont te önképzetekbe menekültél. Olyan dolgokba, amelyekről bőven elég akkor beszélni, ha beüt a baj, de erről szó sem volt. Könnyebb lett volna, előtted volt a kitaposott út, csak járnod kellett volna rajta. Te másik irányba mentél. Most dönthetsz. Egy mellékútról ismét visszatérsz a kitaposott ösvényre, vagy valahol az erdőben bolyongsz mindörökké konkrét célok, boldogság, és szerelem nélkül. Még van lehetőséged visszatérni, viszont az utolsó mellékútnál vagy. Ezután már irány az erdő. Beszélj a sráccal, hívd el valahova kávézni, és mondd el neki, hogy ne haragudjon, szereted őt, rossz úton jártál eddig, de szeretnél vele többet is. Innen az ő döntése. Meredek amit leírtam? Az. Kockázatos? Eléggé. Félni fogsz tőle? Igen. Nagyot vesztesz vele, ha nem sikerül? Most már nem. Óriási nyersz vele ha igen? Kib@@szottul. Szóval csapj oda, hagy az árnyékodat benn az erdőben, és legyél boldog! Csak ennyit tudok mondani, semmit mást: HAJRÁ!!! 23/F

2016. szept. 18. 18:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/18 anonim ***** válasza:
Szia! Talán tudok segíteni, mert hasonló helyzetben vagyok mint a fiú, annyira azért nem vagyok népszerű meg nagy szám, de sok lánynak bejövök. Én udvaroltam egy lánynak,(aki visszahúzódó, de nekem nagyon bejön, gyönyörű és különleges) hónapokon keresztül próbálkoztam, de egy idő után egyre ritkábban válaszolt, majd végül egyáltalán nem. Akkor én megkerestem és megmondtam neki, hogy nyugodtan mondja el őszintén, hogy mit érez és ő megmondta, hogy nem lehet köztünk semmi olyan, mert egyszerűen nem és kész, bár közben nem nagyon nézett a szemembe. Nekem ebből az jött le, hogy kedvel meg minden, de nem jövök be neki, az ilyesmit pedig nem lehet kierőszakolni. Mondtam is neki, hogy továbbra is szeretnék jóban lenni vele, ezt a dolgot pedig nem fogom ráerőltetni. Nyilván ezt még ne, lehet szerelemnek nevezni, mivel még nem alakult ki semmi, de nagyon fontos ő nekem, szeretem. S ha egyszer előállna, hogy mégis érez irántam valamit, én lennék a világ legboldogabb embere, persze az én esetemben valószínűleg nem erről van szó, de nektek még lehet esélyetek.
2016. szept. 18. 20:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/18 A kérdező kommentje:
Most éppen erre készülök, hogy összeszedjem magam és beszéljek vele. Pszichológushoz is bejelentkeztem, hogy segítsen elengedni a gátlásosságom, hogy több önbizalomra tegyek szert. Igen, elég bizarr, hogy egy 23 éves ad nekem tanácsot (én 35 vagyok), de ahány ember, annyi féle életút, tapasztalat. Nekem pl. tinédzser koromban nem volt különösebb gondom az önbizalmammal, csak egy minimális, leküzdhető. A huszas éveim elejéig felfelé ívelt az életem, sikeres voltam és boldog. Aztán 23 évesen jól mellényúltam a párválasztással, de ezt csak akkor éreztem igazán a bőrömön, amikor megszületett a kislányunk. Egyedül maradtam vele, különösebb segítség nélkül, közben anyukám meghalt, a gyerekem apjára nem igazán számíthattam/számíthatok. Ahogy egyedülálló anya lettem, minimális segítséggel, évekig csak a kislányom körül forgott az életem és mivel ez 120 %-os teljesítményt igényelt,(és még az sem volt elég) időközben elveszítettem mindent, amit addig felépítettem. Maradtam "csak" egy egyedülálló anya. A szépségem szinte elmúlt, az egzisztenciám odalett és a vágyott családi idill képe is már régen szerte foszlott, valamint sok "barát" is elpártolt mellőlem. Az önbizalmam már ott és akkor, abban az egy-két évben odalett. Évekig tartott míg el tudtam fogadni, hogy így jártam és ezt kell szeretni, abból kell építkezni, ami van. (ja csak közben odaveszett a személyiségem, az igazi énem, az életem, mindenem)) Közben volt egy pár éves kapcsolatom, de amikor vége lett, összeomlottam és még rosszabul lettem. Ennek pár éve, azóta klasszisokkal jobban vagyok, de az önbizalmamat 10 év alatt se sikerült vissza nyernem. Pedig keményen próbálkoztam. Azóta sok csalódáson vagyok túl, köztük a saját családtagjaimtól is, akik látva addigi sikereimet, örültek, hogy végre pofára estem és rúgtak rajtam még "egyet-kettőt", amikor a legkiszolgáltatottabb helyzetben voltam és mindent elkövettek, hogy elhitessék velem, hogy egy senki vagyok! Olyan emberek, akiktől a legkevésbé vártam volna. Sikerült is nekik, persze nem volt nehéz dolgunk, mert amúgyis padlón voltam. Ők azóta is örülnek, hogy így látnak. Dióhélyban ennyi. És mivel nekem az első számú feladatom felnevelni a gyerekemet, a legtöbb időmet és pénzemet ez viszi el. Szóval k.va nehéz az önbizalom építés ebben a helyzetben, akár merre indulsz, falakba ütközöl. De rajta vagyok az ügyon.
2016. szept. 18. 20:39
 9/18 A kérdező kommentje:
20:04-es kommentelő, köszönöm a válaszodat! Bár ő jönne oda és kérné, hogy mondjam el őszintén, mit érzek. Sokkal könnyebb lenne, talán fel is oldódnék. Titkon mindig reménykedtem benne, hogy észreveszi, hogy félénk vagyok és "csak" az a baj, de nem így lett. Most azt hiszi, hogy nem kedvelem, tán még haragszik is rám.
2016. szept. 18. 20:48
 10/18 anonim ***** válasza:
Próbálj meg beszélni vele! A fiú szeret téged, ez kétségtelen. Lehet ,hogy még nem adta föl. Én sem adtam még föl, pedig engem konkrétan el is utasított a lány, persze elengedem őt, mert szeretem, de titkon azért reménykedem benne, hogy egyszer visszajön hozzám. Ha tudnám, hogy van még esély, én küzdenék érte, várnék rá. Viszont ha elutasító vagy vele, akkor inkább hagyni fog téged, mert azt hiszi, hogy ezt akarod és aki szeret ,annak a te boldogságod a legfontosabb.
2016. szept. 18. 21:08
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!