Ti honnan tudtátok hogy szerelmesek vagytok? Mit éreztetek abban a pillanatban?

Hullámvasút. Egyszer fent, aztán lent, egész nap rá gondolok. Ha meglátom gyorsabban ver a szívem. Bénázom, ügyetlen vagyok a közelében. Az ő boldogsága fontosabb,mint a sajátom, adott esetben képes vagyok elengedni.

Amikor egyértelműen kiderült, hogy viszonzatlan a dolog, akkor hónapokig mély depresszív állapotba estem. Nagyon nehéz volt kiheverni, még most sem vagyok teljesen túl rajta, de nagyon sokat fejlődtem ennek az egésznek köszönhetően és örülök, hogy megismertem őt, még ha nem is lehet köztünk párkapcsolat. Örülök mert egy igazán különleges lány ő, egyetlen pillantása többet jelentett nekem, mint az összes többi kapcsolatom együttvéve.

Az volt a minden, ha beszélgethetek vele.

Ha valakinek beszéltem róla vagy a nevét kimondtam, akkor önkéntelenül mosolyra húzódott a szám... de olyan igazi vidám, boldog mosolyra.

Ha ránéztem, akkor is ez a mosoly került az arcomra tudtom és akaratom nélkül.

Bármit tett az jó volt, még akkor is, ha hülyeség volt.

Az idő úgy szállt el mellette, hogy sose volt elég. Mindig vele lettem volna. Sose untam volna meg.

Azt gondoltam tökéletes.

Amikor nem láttam két hónapig a nyár miatt, akkor utána amikor találkoztunk, akkor a szívem 140-es pulzussal a vérnyomás meg kétszázhúsz felett...

Tökéletes hónapokat töltöttünk együtt. És egy tökéletes estét egyszer... gyönyörű volt és filmbe illő minden pillanat. Rózsaszín köd. Így hívják az ilyet.

Aztán megcsalt :D (úgy, hogy velem sose szexelt, mert neki több érzelem kell ehhez...) :'D és felébredtem. Azt gondoltam tökéletes... de ezt már nehéz lett volna kimagyarázni :D

Talán, ha nem vág át ennyire, akkor sose szeretek ki belőle.

Utána két hónap gyász... és egy idő után eljutsz odáig, hogy tudj mosolyogni.

Aztán társaságba menni. és amikor újra találkoztok, akkor örömmel konstatálod, hogy még mindig ugyanolyan, mint volt... csak már idegesít téged az is, hogy ha rád néz... nem még hogy ha megszólal. :)

És aztán mosolyogva mész haza, mert örülsz, hogy a tököd tele van tőle, és irritál minden mondata. :)