Miért nem tudják az emberek ugyanúgy szeretni a pártjukat, mint pl. a kutyájukat?

Mert a kutyák sokkal kevesebbet változnak, mint az emberek, valamint kölcsönösen kevesebb az elvárás.

Az állatokat se szeretik egyáltalán ugyanúgy életük végéig, lásd a sok kidobott állatot, akik piciként cukik voltak de nagyként már uncsi, vagy macerás velük költözni, inkább dobjuk ki, jaj jön a baba nem szabad mellé állatot tartani, dobjuk ki, vagy egyszerűen rájönnek, hogy unalmas állandóan foglalkozni velük, stb :D Igazából ritkább szerintem, hogy valakinek meglegyen a házi kedvence 10-20 éven át.

Egyszerű. A példánál maradva, a kutya feltétel nélkül képes szeretni és ragaszkodni hozzád. Mert nem nézi a súlyod, a nemed, a rasszod, a vallásod, a munkád, a fizetésed. Nem érdekli az sem, ha testi hibád van. Sem pedig az, ha fogyatékkal élő vagy. Az egyetlen dolog az ami érdekli az a gondoskodás és a szeretet amit tőled kap. Azt pedig igyekszik viszonozni a tőle telhető legjobb módon.

Egy állatot sokkal inkább egy gyerekhez lehet hasonlítani. Megkapsz egy kölyköt aki magatehetetlen egyedül majd szép lassan a saját képedre formálod és nevelgeted eteted szeretgeted tanítod. Sokkal inkább a gyereked mint a párod. És az emberek a gyereküket ritkán dobják el.

De érdekesek a válaszok, en teljesen mas nézőpontból latom a dolgokat, szerintem a viszony miatt. Ember es ember között mellérendelo viszony van, addig a kutya es az ember között alá-fölé rendelő, ha a kutya nem azt csinálja mint a gazdája, pl morog a gazdájara akkor azt a kutyát meg kell nevelni, Nah ilyen nincs az embereknél. Ha a másik neveletlen azt vagy elfogadod vagy nem véget vetsz a kapcsolatnak.