Beleszerettem a párom barátjába. Hogyan tovább? 23/l

Tudom picit későn írtam ki a kérdést de napközbe nem volt alkalmam :( Remélem azért fogok valami hasznos tanácsot kapni mert nagyon rám férne.

Először is már több mint 1 éve vagyok együtt a barátommal pontosabban egy év és 1 hónapja. Minden oké közöttünk, nagyon vonzó számomra ideális pasi, mindenki szereti jófej és vicces és tényleg jól megvagyunk. Nem akarnék váltani. DE... Van neki egy barátja, azt tudom, hogy már nagyon régóta ismerik egymást és régen a legjobb barátok voltak -még általánosba- de aztán eltávolodtak viszont valahogy mindig megmaradt köztük ez a jó kapcsolat utólag aztán rá is jöttem, hogy miért. A párom ezt a srácot nagyon tiszteli és mindig örül ha találkozhatnak néha napján, de vele tök más mint a legtöbb haverjával vele mindig normális és komolyan beszélgetnek és nem nyomják "fullba a kretént". Talán azért ilyenek mert ugye van közöttük valami távolság úgy egyikük sem mer teljesen nyitni a másik felé szerintem, na mindegy ez hosszú a lényeg, hogy barátok. Ő a "másik srác" a haverja nevezzük "J"-nek nagyon jóképű amúgy, szép nagy zöld szeme van úgy el lehet veszni benne, izmos is és olyan határozott kiállású nem lehet nem rá figyelni. De ezek mellett valahogy teljesen más mint a többi férfi, olyan nagyon rendes és jólelkű olyan kedves az emberekkel, iszom minden szavát amit mond mert olyan jókat lehet vele beszélgetni olyan értelmes. Tudom már ebből lejön, hogy belezúgtam de nem is akarom ezt tagadni.

Amúgy szingli, nincs senkije sem már jó rég óta. Annyit tudok, hogy volt egy 4 éves kapcsolata ami véget ért.

Szóval amikor néha találkozom vele akkor mindig ott van velem a párom is, de volt múltkor hogy csak úgy mi ketten futottunk össze egy beülős helyen. Akkor a csoporttársaimmal voltam odajött hozzám üdvözölt aztán beszélgettünk kábé zárásig, csak mi ketten és éreztem, hogy egyre közelebb kerülünk egymáshoz. Majdnem elcsattant egy csók is, nagyon intim volt de ő határozottan visszalépett. Megijedt vagy nemtudom de azóta ha találkozunk nagyon távolságtartó velem :(

Én már spicces voltam, és nagyon ki voltam csípve és hát elég csinos is vagyok, szerintem sokan visszaéltek volna a helyzettel. Ő pedig visszahőkölt de számomra ez is csak imponáló, azt mutatja milyen ember is Ő. Olyan aki kell nekem, úgy érzem... Szörnyen lelkiismeretfurdalásom van mert a párom semmi rosszat nem tett, ő is nagyon jó pasi és nagyon vonzó. Rosszat nem is tudnék mondani rá. De valahogy mégis úgy érzem, hogy nem ő az igazi nekem, hogy ha úgy érzem tovább kell lépnem miért ne léphetnék? :( Nem fogom megcsalni és bántani sem akarom, de nem akarok szakítani sem :( Tudom hogy önző dolog de félek, hogy ha mégsem jön össze "J"-vel akkor egyedül maradok és ráadásul egy plátói szerelemmel.

Attól félek a párommal való barátságára tekintettel nem fog velem kezdeni, ezért nem is merek nagyon lépni. Éreztem, hogy van köztünk valami, azért láttam ahogy rám néz, ahogy néha zavarba jött amikor kettesbe voltunk. Biztos, hogy én is tetszem neki, szerintem talán többet is érez szimpla vonzalomnál, ezt a beszélgetéseinkre alapozom meg mondom, ahogy kezel engem, nagyon árulkodó hiába leplezi. Teljesen szerelmes vagyok, folyton Ő jár a fejembe, vele álmodok éjjelente és róla ábrándozom. Biztosan nem értitek ezt most meg, mert nem ismeritek Őt, de az ő személye egyszerűen egyedülálló én még nem találkoztam ilyen emberrel soha életemben. Nem csak arról van szó, hogy jól néz ki, sokkal több oka van hogy belészerettem. Vele akarok lenni, néha olyan szánalmasan teperek, tudom hol dolgozik és sokszor direkt arra kerülök hátha összefutok vele, mindenhol őt keresem. Facebookon nem merek ráírni nem is ismerősöm. Nagyon össze vagyok zavarodva és nem tudom, hogyan tovább. Itt alszik mellettem egy teljesen ideális pasi akivel eddig boldog voltam és szeretem is (már nem szerelemből, a szívem már másé) nagyon de mégsem vagyok boldog, egyedül érzem magam...