Ahhoz, hogy jó párt válasszunk szerintetek a szívre vagy az eszünkre jobb hallgatni?

@20: Nálad a pont.

Mindkettő, de nehéz esetekben mostmár próbálok az eszemre hallgatni. Volt, hogy megégtem amiért a szívem után mentem, emiatt próbálok reálisabb lenni, de meg kell valljam nehéz néha.

Nekem az a tapasztalatom, hogy meg kell találni az arany középutat. Eddig amikor a szívem és az eszem teljesen mást sugallt, vagy abból ha csak a szívemre esetleg csak az eszemre hallgattam még nem sült ki semmi jó.

Ha ellentétes a szív és az ész, akkor inkább az észre. De normális esetben mindkettő ugyanazt mondja. Ha olyan helyzetben vagy, hogy van két jelölt, az egyiket szíved, másikat eszed szerint választanád, akkor hagyd őket a csudába, legyél egyedül egy ideig, mert úgyis jön olyan, aki szíved, eszed szerint is hozzád passzol.

40 éves vagyok és hoztam már pár sorsdöntő lépést az életemben. De valahogy mindig azokkal tudtam békében továbbélni, amit a szívem diktált, akár az eszem ellenére is. És ezt nem csak szerelemre értem. Pl. hogy melyik kiskutyát válasszam egy alomból, az eszem ezt mondta, a szívem azt, egy kényszerítő körülmény miatt végül megharcoltam és lemondtam róla, az eszemre hallgattam és azt mondtam, hogy nem Ő lesz az én kutyám, de valami közbejött, ami miatt mégis az enyém lett és Ő lett életem kutyája, már 14,5 éve. És vannak döntéseim, amit az eszemmel hoztam pl. a szerelemben és egész életemben bánkódok miattuk, holott valószínűleg újra ugyanúgy döntenék. De az olyan fájdalmas lépés volt, hogy azóta sokkal merészebben szoktam a szívemre hallgatni. Bár épp most megint elszalasztottam valakit a szívem ellenére, mert túl sokat agyaltam rajta:( Ő volt A FÉRFI az életemben, mintha egyszercsak találkoznál valakivel, akire 40 évet vártál, de elszalasztottam, mert...sejtitek, hogy nemvolt független se ő, se én...