A barátom furcsállja a családom viselkedését?

Szerintem nem idióta a srác. Nekem tudom milyen a személyisége, de én nagyon introvertált vagyok és amikor alá lettem vetve a párom családjának engem is nagyon megviselt, főleg mivel egyrészt szóhoz sem jutottam, bár talán jobb is, másrészt tömték a fejemet a saját igazságukkal, ami engem egyáltalán nem érdekelt, nagyon mások vagyunk. Furának találtam igen a családját, de csak mert az enyém igazi szabadszellem, nálunk nincs ilyen kikérdezés, nálunk otthon kell éreznie magának az embernek és a hobbira meg ilyenekre csak akkor kérdeznek rá, ha szóba hozza, vagy max tőlem megkérdezik. Nem a családodnak kell megfelelnie, hanem neked.

Mondjuk az érdekes, hogy üzenetben írta meg, de lehet félt, mert nem akart téged megbántani a családod miatt.

Ne vidd a családodhoz ha tudod, hogy furák és régimódiak, vagy furák.

Vannak olyanok, akik képesek arra is rákérdezni, hogy le feküdte valakivel és ha igen hány személlyel a pici kis "felnőtt?" kölykükön kívül.

Rengeteg olyan esetet tudok, ami miatt jogos lehet, hogy egy életre elijesztették, főleg ebben a korban. Gondolom nem merte szemtől szemben meg mondani, hogy számára elviselhetetlen a családod, a kis zaklatásaival és, hogy olyasmibe üti az orrát amihez az ég világon semmi köze.

Egy dolog ha meg kérdeznek egy két általános dolgot. (mit tanul, mivel foglalkozik, szülők mivel foglalkoznak, hány tesója van, vagy hasonló, de nem kell bele mászni annyira)

5-os vagyok ismét 30 éves.

És tudom mit beszélek. Én még otthonról is kapok hasonló kérdéseket a lányról és nagyon ki akaszt, és még hozzá az érzelmi zsarolás is, hogy ha ki akadok, rajta, hogy már fontosabb az mint a családom, holott olyan kérdést kapok, hogy nem e olyan hogy mindenkivel lefekszik, és hogy volt e már valakivel.... ( közben én vagyok 30 a lány 27... )...

Kérdező!

Az a helyzet, hogy mi nem voltunk ott, nem hallottuk a kérdéseket, és különösen nem a hangsúlyokat. Ha most a párod is leírná, hogy őt mi zavarta, akkor egy kicsit (!) előrébb lennénk.

Azzal egyetértek, hogy ezt személyesen kéne megbeszélni. Az viszont érthető, ha azonnal utána nem mondta ki, mit is érzett. Vagy csak később kezdett mocorogni benne, hogy ugyan mi közük van ehhez vagy ahhoz?

Szerintem ti, kettesben beszéljétek meg ezt, ennél jobbat kívülállóként egyikünk sem mondhat.

Szerintem meg ezek a faggatás jellegű kérdések marha irritálóak tudnak lenni, akkor is ha "ártatlan".

Én is ültem már olyan családi ebéden, ahol a húsleves felett nekem szegeztek olyan kérdéseket, hogy hány ember végzett diplomát a családban, milyen politikai nézeteket vallok, és egyébként mennyi az átlagos havi bruttó jövedelmem én meg csak pislogtam, hogy miafax. Nem azért, mindenkivel lehet jóban lenni és információkat megosztani, de az első találkozásnál azért van az a szintű kérdés, ami ki tudja verni a biztosítékot. Ha hozzánk jön valaki, első alkalommal hagyjuk, hogy magától csatlakozzon be a beszélgetésbe, ha szeretne, elmond valamit, ha nem nem. Kérdéseket is csak óvatosan teszünk fel, mert elképzelhető, hogy valakinél régi, fájdalmas sebeket tépsz fel, ha faggatod - pl kérdezed a családjáról, és nem tudod, hogy nemrég halt meg hozzá közel álló személy, vagy vmi.

Kérdezd meg személyesen a párodat, hogy mi bántotta, és ha a szüleid tényleg túl nyersek voltak, kérd meg őket, hogy legközelebb legyenek nagyobb tapintattal iránta.