Valaki érezte már úgy, hogy egyáltalán nem tud kompatibilissá válni a másik nemmel?

Akár férfiként, akár nőként. Volt már több hosszabb párkapcsolatom (most is van), illetve egyéb ismerkedési kísérleteim is, de valahogy mindig újra és újra ugyanoda lyukadok ki, hogy én egyszerűen hosszú távon az élet jó néhány területén nem tudom megértetni magam a férfiakkal és mindig felmerülnek azok a hasonló problémák, amiket akárhogy próbálunk, nem tudunk megoldani. És ez egyébként nem csak a párkapcsolataimra érvényes, hanem férfi munkatársakkal való együttműködésre és a családom férfi tagjaival való konfliktusaimra is. Valahogy főként a problémamegoldás, -kezelés, gondolatkifejezés és kommunikáció terén annyira máshogy működünk, hogy egyszerűen nem tudunk közös nevezőre jutni, maximum ideiglenesen, amikor megbeszéljük, hogy ki mit szeretne másként, de x idő után ugyanúgy felmerülnek ezek a problémák. Én emiatt már teljesen úgy érzem, hogy értelmetlen bármiféle párkapcsolatot kialakítanom, mert épp elég, ha a családtagjaimmal és a kollégáimmal le kell futni ugyanazokat a köröket újra és újra, de a nők közül összességében még azokkal is sokkal jobban tudok kijövök, akikkel egyébként semmi közös nincs bennünk. A szűkebb baráti körömhöz is gyakorlatilag csak nők tartoznak, mert velük tudok egy húron pendülni. Másoknak is ilyen visszatérő problémát jelentenek dolgok a párkapcsolatukban? Vagy tényleg vannak olyan személyiségek, akiknek nem való a párkapcsolat?