Van itt olyan 30-as férfi, mint én, aki már elfogadta, hogy, , ma is vagy holnap is" felesleges bepróbálkozni a nőknél, akkor is ha jó napotok van, mert úgyis aznap este is egyedül alszotok el?

"Vagy már jól viselitek?"

Mivel már huszonévesen az egyetemen rájöttem hogy ez a sorsom így egész szépen megszoktam. Ha 20 évesen egyetemistaként a kutyának se kellettem most már ugyan lassan 20 évvel később kinek kellenék.

Senkinek.

De 20 éve se kellettem senkinek, sőt kamaszként se.

Ez van.

Én ugyan nem 30-as vagyok, hanem 49, túl három házasságon. Három éve élek tökegyedül, és nem rossz. Heti 3x edzek, hétvégén tekerek, közösségbe járok és kincsként őrzöm egyedülállóságomat.

Már sokkal jobban tisztelem, értékelem és szeretem magam annál, mintsem, hogy kapcsolatom lehessen.

Nem, nem vagyok lúzer, van megjelenésem, értelmes jövedelmem, ingatlanom, stb., szóval jelentkezők is volnának, csak nem akarok nőt az életembe.

Az egyedüllét számomra igazi megváltás, csak jó oldalát ismertem meg eddig.

Csak az vigasztal, hogy pénzem annyi van, mint a szemét. :( :D

Amúgy dolgozok, fáradtan hazamegyek, eszek, kiverem, alszom. Korán kelek, későn érek haza az ingázás miatt, ezért más elfoglaltságot nem tudok beiktatni, amikor dolgozom. Szabadnapjaimat viszont próbálom tartalmasan eltölteni. Mikor hogy. Képzés, önfejlesztés, hobbi. Ne érezzem azt, hogy haszontalanul telt el az időm. Nő mellett ezekre nem jutna idő, mert foglalkozni kellene vele non-stop. Ha nem foglalkozol vele másfelé pucsít nyomja a pitsát.