Szép nő de az intelligenciája alacsony nem foglalkoztok ilyen nővel?

Nekem az intelligencia szexi, a butaság meg nem, szóval igen, ismerkedéskor "nem foglalkozok" ilyen típussal, hiába mondom azt, hogy külsőre tetszik.

Amúgy - és nem akarok megbántani senkit -, ha valki eléggé butuska, az valahogy átjön rögtön a kisugárzásából is.

Nem akarok kötekedni, de a helyesírás nem feltétlenül van kapcsolatban az intelligenciával. Oké, legtöbbször némi statisztikai összefüggés felfedezhető, de ez azért közel sem tekinthető szabálynak. Vannak például a diszlexiások, akik között vannak nagyon okos emberek is, mégis képtelenek helyesen írni. Illetve: attól, hogy valakinek jó a helyesírása, még nem feltétlenül lesz intelligens. Konkrétan ismerek olyat, aki akármelyikünket rommá verné helyesírásban, de közben meg rémesen alacsony tudású és intelligenciájú.

De a kérdés lényegére válaszolva: nekem soha nem a külső volt az elsődleges. Nem fogom azt mondani, hogy nem számít, mert persze, hogy számít az is. De a lényeg, hogy meglegyen az összhang. Szeressük, tiszteljük egymást, és kellemes legyen vele lenni. A tapasztalatom viszont az, hogy sokkal több a potenciális probléma, ha túlságosan más értelmi szinten vagyunk. Nem arról van szó, hogy elvárnám a dupla diplomát a kiszemelt hölgytől, és azt sem állítom, hogy ne lehetne két embernek közös témája akkor, ha a tudásszintjük különböző. De általában másabb általánosságban a hozzáállása mindenhez annak, aki értelmileg kevésbé kvalifikált. Csak pár példát hozok fel a személyes múltamból. (Mert igen, sokáig nem tartottam szelekciós tényezőnek az értelmi képességeket.) Adott egy szakmunkást végzett fiatal felnőtt hölgy, akinek ezt a képesítést is nehéz volt megszerezni. Az, hogy az összes külföldi márkanevet fonetikusan írja le, rendszerint alaposan félrehallva, az a tolerálható dolgok közé tartozik. De történt egyszer, hogy neki pénzre lett volna szüksége. Nem valami halaszthatatlan, létfontosságú dologhoz kellett, nem akarom részletezni, de teljesen mellőzhető, ámbár 150 ezres kiadás lett volna. Én soha nem csináltam problémát a pénzből, de azért akkoriban, amikor a havi fizum ennek a fele volt, nem igazán tartottam sem reálisnak, sem indokoltnak. Erre előáll az ötlettel, hogy vegyek fel kölcsönt. Én megpróbáltam elmagyarázni, hogy ez miért is nem lenne jó ötlet, és hogy egy egyszeri, mellőzhető kiadás miatt én évekig fizethetném vissza a részletet, erre ő fantasztikus ötletként kitalálta, hogy vegyek fel 200 ezret, ő abból ad nekem 20 ezret, és én is jól járok, mert lesz több pénzem.

Fhúúúúú.....

És nem, nem értette meg, hogy ez így nekem nem előnyös. Jó kis veszekedés lett belőle, én voltam a szánalmas alak, aki nem szeretné, hogy a barátnőjének jobb legyen, stb. Aztán idővellenyugodott, bár hónapokig még felhánytorgatta, hogy én milyen férfi vagyok, aki nem segít a barátnőjének.

Másik történet...

Adott egy érettségizett, OKJ-t végzett hölgy, aki egyébként kicsit nehéz természetű volt, de ettől függetlenül nagyon szép időt töltöttünk együtt. Viszont volt pár nagyon komoly veszekedésünk, ami abból indult ki, hogy szerinte a horoszkópm ezt meg azt írta rólam, és hogy ezért ő most megharagudott rám. És ha bármi mást mondtam, akkor hazug voltam, mert a horoszkóp megírta, hogy én el akarom hagyni.

Ilyesmikre gondolok, nem közvetlenül azzal van baj, hogy valaki nem tud hozzászólni az atomfizikai témákhoz, hanem azzal, hogy a korlátolt gondolkodásmód sok tudatlanságból eredő konfliktust tud generálni. Egyébként ha egy értelmes, reálisan gondolkodó nőről van szó, akkor nem fog érdekelni, hogy milyen a végzettsége, hányas volt az iskolában, vagy milyen a helyesírása.

Helyesirásrol.

Nekem a sok olyan után hogy "teccel"es társai már külön megdobogtatta a szivem az aki ismeri a magyar nyelvtant.

Es nem a mobilos gyorsirásrol beszelek hanem a nyelvtanrol.

Komolyan már esélye van annak nalam is aki csak írni tud, már felcsillan a szemem nekem is.