A nők tényleg azt szeretik, hogy egy férfinak saját értékrendje és véleménye van és nem egy bólogató kiskutya? Hogyha tényleg így van akkor miért szakítják meg az ismerkedést, hogyha nem mindenben értünk egyet és miért nem lehet velük vitatkozni?

Én szeretem azt, ha valakinek van határozott véleménye és nem szélkakasként változtatja azt és nem bólogató kutya. De. Vannak olyan vízválasztó dolgok, amikben számomra nincs kompromisszum. És nem várom el, hogy Jóskapista azt gondolja, amit én, de azt sem, hogy azt hazudja, hogy azt gondolja, amit én vagy csak azért megváltoztassa a véleményét, hogy velem legyen. Szóval bizonyos esetekben itt van vége az ismerkedésnek, ennyi. Pl. nem jönnék össze vallásos emberrel, sem olyannal, aki szélsőséges jobboldali vagy épp homofób és rasszista. Ne változtassa meg a véleményét csak azért, hogy velem ismerkedhessen, ha az, de akkor keressen mást.

Vízválasztó dolgokon kívül teljesen oké, ha nem ért velem egyet. Mostani párommal is vannak dolgok, amikben más a véleményünk. Néha még vitatkozunk is. De a vitának is van egy határa. Van, amikor azt kell mondani, hogy értsünk egyet abban, hogy nem értünk egyet, ne legyen az az érzete a dolognak, hogy az egyik fél hergeli a másikat, mert olyan rohadt okosnak gondolja magát, ne akarja a másikat leuralni. Illetve ízlésen nem vitatkozunk, mert nincs értelme... az, hogy ki milyen zenét meg ételt szeret pl., az nem értékítélet és nem feljebbvaló az egyik, mint a másik.