Miert nem tudok szeretni?

Inkább tapasztalat van több.

Nálad a vonzódás is csak ideiglenes.

Egyszerűen nem találtad még meg a megfelelőt.

Tudod, hány embernek sikerül elsőre megfelelő társat találni? Hát nagyon kevésnek.

Persze sokan első napokban hetekben úgy érzik, ez végre csodás lesz csak elmúlik...

Szóval nem egyszerű, keveseknek jön össze elsőre.

Amikor első látásra jön ez a bumm, az csalóka is lehet. Nálam legalábbis ez szokott lenni. Az a "jó bumm", amit egy érési folyamat előzött meg. Hetek, de inkább hónapok kellenek ehhez, attól függően, hogy mennyire intenzív az ismerkedési fázis.

Ez a másik fél megfelelő megismerése nélküli bumm, engem eddig mindig csak tévutakra navigált.

Szerintem időt kell adni a helyes érzelmek kialakulásának és nem érdemes siettetni a folyamatot. Mondjuk tudom jól, már magamról is, hogy ez ebben az életkorban már nem egy egyszerű feladat, mert ilyenkor már hajlamos az ember a pánikszerű viselkedésre, hogy: "csak nehogy már én maradjak egyedül" és mint egy fuldokló, úgy kapaszkodna még az utolsó szalmaszálba is, de sajnos még ekkor is nagyon ébernek és észnél kell lenni. Nehéz feladat, már maga az ismerkedési folyamat is, mert ekkorra már sok párkapcsolati sérülést begyűjthetett az ember és ha még monogám beállítódottságú is mindemellett, akkor még hatványozottabban jelentkezik a probléma. Szóval igen, ahogy a 3. válaszadó is már írta: Kitartást!

"Meggyógyultam..."

Ez biztos? Tényleg tudsz már újra bízni a másikban? Nem lehetséges, hogy még tudat alatt ott van a keserűség/fájdalom nálad? Biztos meggyógyultál? Sokan mondják ezt, de csak önmagukat csapják be vele, sajnos... :(

Érdemes lenne nálunk profibb szakival ezt megbeszélni, nem?

45F

“Nincs az a bummmmm... hogy meglatod és kész és beleszeretsz?!”:

Van és elég gyakori is. Csak ha így jössz össze valakivel, ez lesz a vége:

“Megcsalt a férjem, sok hiba volt bebben a kapcsolatban”: