Ti komolyan férfinak éreznétek magatokat ezek után?

Ezzel a meghívással úgy vagyok, hogy ha én meghívom egy barátomat egy kávéra, vagy egy italra, azt alapból én fizetem. Később jólesik ha viszonozza a meghívást, de nem ez a célom, mikor meghívom, hanem pl. az, hogy szeretnék valahova beülni a társaságában beszélgetni, és mivel ez az ötlet bennem merült fel, alap, hogy nem várom el tőle, hogy ugyan fizesse már ki a kis csésze kávéját, mert különben kihasznál anyagilag.

Mivel ez nálam így működik, nyilván nem szívesen ismerkedtem volna olyan férfival, aki ilyen téren (egy kávé, egy üdítő, vagy egy fagyi) filléreskedő, mivel én sem vagyok az, pedig nem vagyok egy milliomos.

Viszont annyi olyan nő van, aki már azon fennakad, ha akár egyszer is felmerül, hogy a barátja meghívná egy ásványvízre. Nem vagyunk egyformák.

Kezdeményezni is van, aki szeret, van, aki nem. Én a bátrabb, vagányabb, kezdeményezőbb, céltudatosabb férfiakat szeretem, tehát nálam nem is volt kérdés soha, ki szólítsa meg a másikat.

Semmi értelme nem lett volna kikezdenem egy mulyával, bármennyire is tetszik, ha amúgy az élet legtöbb területén zavar, ha egy férfi mulya.

Én azzal a válaszolóval értek egyet, aki szerint nem kell elszólni a másikat, hanem olyat választani, aki hozzánk hasonló mentalitású, a zsák a foltját alapon.

#18

170cm vagyok.

"Szóval, nem hiszem hogy önmagában a magassággal probléma lenne."

A nő ezt mondja: "Nekem magas férfi kell." Ebből a mondatból másra nem tudok gondolni.

Egyébként, ha megyek az utcán nálam magasabb férfiakat látok nővel. Bevallom vannak alacsonyabbak is, de azok jóképűek.

Társkeresőn, ha megnézed, minimum 175cm, de inkább 180cm+ az elvárt magasság.

Edzésen a jóképű, magas, bunkó, tahónak mindig van barátnője.

Egyébként:

http://www.gyakorikerdesek.hu/felnott-parkapcsolatok__randiz..

Tejóóóééég....nem, nem érezném magam férfinak, hanem nyomorúságosnak inkább.

Biztosan 'földhözragadt' vagyok, de én nem szeretném látni egy nő tárcáját, ha randizunk. Még divatból sem.

Evidensnek tartom, hogy kinyissam neki az ajtót, hogy le/felsegítsem a kabátját, hogy fizessem a vacsorát, stb... Sokaknak biztosan avitt szokás ez, de én vallom azt, hogy vetés nélkül még mindig nincs termés, azaz, bizalomból, önmagunkból mindig előleget kell adni, és tudni kell elvonatkoztatni az estleges előző csalódásoktól is.

Nem, nem várok el érte semmit, benne van a pakliban, hogy ettől függetlenül mégsem jön össze.

És akkor mi van?

Kajáltunk egy jót, beszélgettünk, tanultunk. Nem kell ezen drámázni. Aki ennyire sem képes, az ne sírjon, hogy nem jön össze semmi.

Engem nőként zavarna, ha mindent fizetnének. Fizesse mindenki azt, amit fogyaszt.

Nem akarnék olyan férfival ismerkedni, akinek a férfiassága azon múlik, hogy pénzügyileg magasabb rendűnek kell mutatnia magát.

#25

Ez így szép és jó, csak mikor azt látod, hogy ezzel a felfogással - amivel egyébként egyetértek - az x-edik nő pattint le, de a külsőleg előnyösebb, belsőleg elmaradottabb férfitársaid meg a nők megalázásával is sikereket érnek el, akkor nem szólal meg benned a hang, hogy "Megéri ilyennek lennem?"

Ááá nincs ezzel semmi gond, meg lehet oldani normálisan is.

Én személy szerint lazán veszem a kezdeményezést úgy kezelem mint egy szórakozást eleinte, vagy összejön vagy nem , úgy állok hozzá h "ki nem sz**arja le, ha nemet mond"

A másik része, pedig olyan hogy megveszem neki az üres tölcsért ő meg megveheti magának a fagyit bele, így végül is ő is fizetett valamennyit, aztán elviszem játszótérre hintázni, szóval a kikapcsolódás is megvolt mert játszókáztunk hintáztunk.

A 3. része pölö én megcsinálom a nehezét de ő meg szépen akkor takarítson, ha megfőzök akkor mosogasson.

27:

Ne mások miatt legyél valamilyen, hanem azért, mert te így vagy az, aki. Talán, ha az üresfejű, külsőségekre utazó libák végre a helyükre kerülnének (és nem lennének kívánatosak a férfitársadalom számára), akkor végre újra teret kapnának a normális lányok is.

De vajon kinek a hibája, hogy a lányok is akkor válnak ma "menővé", ha platinaszőke, csücsöriszájú, anorex barbibabát csinálnak magukból? Tizesével posztolják magukról a szelfiket, amire érkeznek is a nyálcsorgató reakciók a hímektől, kilóra mérik önmagukat is, nem csak a partnereiket. A barbibabáknak kenek kellenek. Normális lányt meg nem a Facebookon, meg a Tinderen kell leresni. Mert az posztolás, meg telefonnyomkodás helyett inkább sportol, vagy valahol máshol, a való világban csinál valami értelmeset.

A kávé kifizetéséről:

Én még egy olyan világban jártam randizni, ahol fontos volt, hogy a leendő kedvesem gondoskodó típus legyen, aki esetleg később, amikor én majd otthon ülök a mi közös utódainkkal GYEDen, (így értelemszerűen én szállok be kevesebbel a családi kasszába) ne vágja naponta a fejemhez, hogy ő tart el engem. (Persze tudom, ma már ez is máshogy van, és tilos szülnöd, ha nincs saját lakásod, több milliós vésztartalékod a bankban, meg maximális havi GYEDed, meg olyan fizud, amiből apa nélkül is röhögve fel tudnád nevelni a porontyot.)

Nekem erről szól a gesztus, hogy ki fizeti azt a bizonyos első kávét/fagyit.

Nem értem mi a problémája itt sok embernek.

"Egyébként ezekért a mai úgynevezett "nőkért" nem is érdemes törnünk magukat. Hányinger kerülget tőlük, főleg a mai 18-25 éves korosztálytól. Tömegtermékek, és csak a tömegférfiaknak van esélyük náluk. A kigyúrt, jóképű, divatosan öltözködő (amitől szintén elhányom magam, hogy miket vesznek fel), egoista, önimádó hímqrva kell nekik, aki teszi az agyát, közben semmit nem tud felmutatni az életben. "

Akkor ez így teljesen korrekt, vagy tévedek? Megtalálják egymást ezek az egyének és neked maradnak a normális nők (ilyen hozzáállással úgysem fogsz nekik kelleni, de ez most mellékes). Mindenki nyer. Mindenki boldog, happy end.

Kérdésre is felelve:

Én nem tudnám magam férfinak érezni, ha gyáva lennék kezdeményezni. Nem is beszélve arról, ha előbb dobna odébb a barátnőm egy fotelt, vagy bármi mást mint én :DD

Ez a ki fizet, ki nem fizet téma pedig mostanában elég érdekes fordulatot vett. Gondolok itt a sok megkeseredett férfitársamra akik egy fillért sem költenek a "mocskos ku.rvá.kra" és az emancipunci hölgyekre akik a fejemet vennék, ha fizetném a teájukat :DD Én ebben is a hagyományos vonulatot képviselem, azaz meghívom a hölgyet. Abban az esetben, ha nincs erre túl sok pénzem, akkor nem vállalom túl magam. Google, foursquare, ismerősök kérdezgetése.. 100 féle módon lehet felderíteni mennyibe kerülnek az italok, ételek, programok egy adott helyen. Aztán úgy kell kalkulálni. Kapcsolatban persze jól esik ha egyszer-kétszer meghív valamire a barátnőm, olyan "cuki" dolognak tartom :DD Aztán ahogy komolyodik a dolog, valamint a barátnő is kereső ember, miért ne lehetne közösen fizetni például a nyaraláson a szállást? Ez ilyenkor már természetes.

Kérdező, ugye egy minap kiírt másik kérdés apropójából írtad ki ezt? :D