Őszinte tud lenni az szerelem, amelyben azzal vagyunk, akire még maximum futotta?

Képtelen lettem volna lejjebb adni abból, amire tudtam, hogy szükségem vagy egy kapcsolatban. Főleg belsőleg, külsőleg soha nem volt különösen sok elvárásom.

Nem tudom, sokaknak hogy sikerül, szerintem nekem nem ment volna.

Én azt mondom az ilyen kapcsolatnak is megvan a maga értelme.

Főleg ha a két fél tudja egymásról hogy nem az igaziak egymásnak.

Ilyen kapcsolatban könnyebb csajozni és megtalálni az igazit mert van valakid és nem a magánytól való menekülés hajt.

Előző:

Nem inkább az elkéső finnyások szoktak ebbe a "hibába" esni? :)

Persze.

Igaz, csak akkor, ha előtte bizony keményen megalkuszik az ember.

Ez pedig annyit tesz, hogy leszámol a herceg-fehér-lovon (vs. hamupipőke) c. ábrándos gyerekmesékkel, és végre felnőttként kezdi látn i az embereket, a másik nemet - a realitást.

Szerintem is inkább tiniszokás.

Ahogy egyre jobban közeledtem a 30-hoz, egyre inkább tudtam, hogy mit akarok egy kapcsolattól és azt is, hogy inkább maradok örökre egyedül, mint hogy megalkudjak.

Olyan 16-20 évesen még volt, hogy megalkudtam bizonyos dolgokban, felnőttként már képtelen voltam.