25+ férfiak, akiknek még nem volt barátnőjük! Hogyan álltok az ismerkedéshez? (lent)

Engem csak 22 évesen kezdett igazán érdekelni a pártalálás, előtte az életkörülményeim miatt ez volt a legkisebb gondom. Először nagyon félénk voltam és még a szemem is lesütöttem. Ez lassan oldódott, sokat szenvedtem, nagyon könnyen szerelembe estem. Később viszont igazi "nőcsábász" lettem, könnyen csapom a szelet bárkinek, ha úgy akarom. Jól szót érzek a nőkkel! Azóta már volt kapcsolatom, de gondoltam azért érdekes lehet amit leírtam. Minél többet próbálkoztam, annál jobban megedződtem ilyen téren. Most már nem esek bárkivel szerelembe, lassan eljutok oda, hogy szét tudom választani a szexet a szerelemtől. Bár ehhez valszeg a csalódásomnak is köze van.

24/F

Ilyen még soha nem volt velem,hogy viszonozva lett volna bármi is,szóval nem tudom hogyan viselkednék akkor...

24/F

Ha kezdeményeztek egy lánynál... akkor 5 perc beszélgetés után kiderül, hogy barátja van, vagy férjnél van, vagy 2 gyereke meg a férje várja otthon... és a csaj még a 22-t se töltötte be.

"aki láthatóan viszonozza is az érzéseiteket"

ilyen 1x se volt még!

"ha ő is keres titeket"

Mint ez előbbi. 1x se volt ilyen!

Amúgy a kérdés esetemben már az első kérdés felénél eldőlt...

"Ha kezdeményeztek egy lánynál," .... nincs HA! Nem kezdeményezek senkinél. Aki tetszik megtetszik, de mostanság már beszélgetés nélkül is kiderül pár órán belül, a fent felsorolt dolgok! 23 éves koromig a lelkemet kitettem érte, hogy legyen valakim, mondhatni vért izzadtam egyes esetekben, de nem kértek belőlem... Ezek után én nem vagyok hajlandó a kisujjamat se mozdítani egy nőért. Majd jön ő, ha akar valamit. Ha meg nem jön, akkor nem jön. Társadalmat jobban zavarja, hogy én egyedül vagyok, mint saját magamat.

26F

Egy ideje nem erőltetem már a témát. Ezzel nem azt mondom, h jó egyedül, csak elegem van a megalázásokból és a folyamatos csalódásokból.

F-33